Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1

1929-02-08 [004]

HÍREK. / la.Ji^.y PJX.O ín**£$. . „ . 2. v A. BUDAPESTI SZÁLLODÁSOK ES VENDE9L0S0K IPARTESTÜLETENIK KCZGFYULISE. A Szállodások és vendéglősök közgyűlését, amelyet már a mult hetin akartak megtartani érdeklődés hiányában a mai napra halaaztották, azonban ma is osa mintegy nyolcvanan verődtek össze a régi képviselőház nagytermében. A közgyűlést K e s z e y Vince elnök nyitotta meg s üdvözölve a megjelenteket visszautasította a vendéglős ipart ért támadásokat, melyeknek^ adott kifejezést a parlamentben. Keszey Vince megállapította, hogy stm a vidéki vendéglők nem piszkosak, sem Pesten nem kezelik másodrendű vendégekként azpkat, akik italt nem fogyasztanak. Elpar .entálta ezután Kun c^e Ödön és Fal kovics Ede diszeliiököket, majd előterjesztette az elnöki jelentést, amelyhez elsőnek Német Aladár szólt hozzá. Felszólalásában azt követelte, hogy a főváros ne épilsen szállodákat, hogy-dia épit is, azokat ne saját maga kezelje, hanem ad ja bérbe, mert méltánytalan dolog, hogy a főváros támasszon konkurenciát a szállodás okkal szemben, A külkereskedelmi mérleg passzivitáséval foglalkozott ezután, s megálJjpitotta, hogy szemben a magyar borral a világhirű magyar sőrtjnem terjesztik a külföldön, amiért elsősorban a sörgyárak hibáztathatok, valamint aaért is, hogy óriási mennyiségben engedik be a külföldi söröket. S t u r z a Kálmán a sörgyárakkal folytatott tárgyalásokról kért felvilágositákt, miután az hiányzik az évi jelentésből, noha a legutóbbi közgyűlésen ennek a kérdésnek a rendezését a vendéglősök elkeseredett hangon sürgették. Keszey Vibce elnök bejelentette, hogy a vezetésé . megkezdte a tárgyalásokat a sörgyárakkal, s egyetlen pont kivételével már meg is egyeztek; a megegyezést mindaddig;imig nem szankcionálták, nem hozhatják nyilvánosságra. Legutóbb a sörgyárosek halasztást kértek a megegyezés aláirására mi'rdaddig, amig kimutatásokat nem csinálnak arró-j_, hogy 1928-ban mennyi volt a vesztő ss é,.*ük az egyes vendéglősökkel szemben, továbbá, hogy mekkora az az összeg, amellyel a vendéglősök tartoznak, s mennyire rug az a készpénz, amelyet különböző kiadásokra kifizettek a vendéglősöknek. A sörgyárak ugyanis hajlandók, mint mondotta az elnök, bizonyos százalékos megtérítésre, azonban csak azokkal szemben, akik nem tartoznak a gyáraknak. Baranyay József azok részére is sürgette a százalékos megtérítést, akik tartoznak a gyáraknak, mert a tartozás után külön kamatot fizetnek az adósok. Az évi zárszámadást, vartammt a 1929-ik évi költségvetést egyhangúlag elfogadta a közgyűlés és ugyancsak egyhangúlag elfogadták Sz. Molnár Pezső indítványát a kézmüvestestület kérdésében. Az indítvány szerint a testület a meglévő kamarák harmadik osztályának a felállítását kivan ja, azonban ennél a megoldásnál is oéÍraveztöbbnek tartaná, a meglévő 1partestületek hatáskörének kibővítését. A zenejogdijak körül mutatkozó sérelmek ügyében a közgyűlés felii? a kereskedelmi miniszterhez és kéri emnek a kérdésnek a tisztázását. Nevezetesen annak a megállpitását kérik, hegy mekkora lehet a zenejogdij, kik kötelesek fizetni, végül, hogy a be nem fizetésből származó differenciák polgári per utján, nem pedig jogbitcrlás cimén legyenek érvé.: esithetok. U^yanosak kérik a minisztertől a vrgaumiadó eltörlését. t A szállodoi szakosztály elhunyt elnökének helyébe Mar t- n c*.i c h Ottó vezérigazgatót választották meg elnöknek, majd disztaggá választották L é n e r Oszkárt, a bécsi Imperiál-szálló vezérigazgatóját, aki 10 ösztöndíjas helyet ajánlott fel a magyar szállodai ip.«».rt végzett ifjaknak. Befejezésül a kontár—kérdés se1 fogalalkozott a közgyülés és bejelentette a testület vezetősége, hogy a városnál ezentúl két hét alatt intézik el mindazokat a panaszokat, a meí:>

r

eket a vendéglősök a kifőzök kontárkodása elleh emelnek, /MOT/O. Á

n

)S