Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-19 [002]
HÍREK. HÉT PALYADIJAS KÖTÖTT KARÉNEK A DEBRECENI DALOSVERSENYEN. A Debreceni Országos Dalosverseny alkalmából az Országos Magyar Dalosszövetség művészi bizottsága megállapította az egyes.csöpörtök kötött karait és egyhangú határozata értelmében: 1./ a Királyaij csoport kötött karául Noszeda Károlynak, a Nemzeti Zenede igazgatóiának, Idősb. Ábrányi Emil versére irt "Húsvéti harangok" 61mü müvét, 2./ alkormányzói dijra Demény Dezső zeneszer zőnek"í l amási^ biró háza" cimü népdalát, 5./ a nehéz műdal csoportba Sztára Sándor zeneszerzőnek Szabói eska Mi&ély versére irt "Hegyi beszéd" cimü müvét. Mind a három ez alkalommal pályadijat nyert. 4./ A könnyű műdal csoportba Szabados Bélának, a Hiszekegy szerzőiének a trianoni dalpályázat ;>n pályadíjat nyert Agyagfalvy Hegyi István versére irt "Örök határ" cimü müvét. 5./ A népdal egyveleg csoportban Zöldy Károly zeneszerzőnek népdal egyvelegét, fi./ a kezdők csoportjában Endre Gyula zeneszerzőnek 2 eredeti népdalát, 7i/ a vegyes kari cspportban König Péter zeneszerzőnek Juhász Gyula szövegére irt "Virrasztók éneke" cimü vegyes karát tűzte ki. Az utóbbi hárem szintén ez alkalomból nyert pályadijat, /MOT/E. -J 1 MISS FRANCI BUDAPESTEN. A hivatalos bíráló bizottság által megválasztott francia szépségkirálynő Miss Francé január 21.-én, délután 4 órakor érkezik meg Budapestre a Keleti pályaudvarra. Miss Francé, akinek családi neve Marguiérite Dufresue két hétig vendégszerepel a Reyal Apollóban egy revü keretében. A francia szépség, aki ebben a hónapban lölti be 18. évét, tóncakadémiát végzett, Miss Francé édesapja elhalt, özvegy édesanyja 11 gyermeket nevelt fel, egyik fivére vak, egyik pedig siketnéma. A sors általa mentette ki a családot nyomorából. Marguerite Dufresne augusztustol Reinhardt szinházáhrz kerül./MOT/B. M E Z Ö G A Z R A S ÁG. Ki 3FSKULÁL A BÚZÁVAL? REGE KÁROLY Dr.VÁLASZA SÁNDOR PÁL INTERPELLÁCIÓJÁRA. /Folytatás. 1./ » A osikágói buzaspekuláció azt tartja, hogy az amurikai farmer azért termeli a búzát, hogy ráfizessen, a spekuláció pedig azért veszi, hogy nyerjen rajta. A spekuláció káros munkáját tapasztaltuk nálunk is 1925. februárjában. Az aratás utáni 24 pengős búza•árat 1925. februárjáig 52 pengőig ugratták fel, az aratásra azonban ismét lenyomták a buza árát, aminek a gazdák csak a kárát látták, mert a termelési költségek az 52 pengős árhoz igazodtak, amivel szemben a bevételek az aratás után 50%~nl csökkentek. A kanadai buzapocl a buza készletek tárolásával és osztályozásával igyekszik a farmerek érdekeit biztosítani azáltal, hogy az összegyűjtött árut akkor veti piacra, amikor ez áralakulás a gazdáknak legjobban kedvez, ugy hogy Kanadában a gazdák buzate'rmév.rs ének 6<$_át a poolok értékesitik. Sándor Pál képviselő, folytatja a cikk, interpellációjában a mult év október 14-én tartott rádió el® dásómat rosszhiszeműen állítva be azzal támadott meg, hogy én azt tanácsoltam a gazdáknak, hogy a búzával spekuláljanak és tartsák tavaszig vissza. Vájjon elképzelhető-e, hogy nádié előadásom miatt nem adták el a gazdák 32 pengőért a búzájukat aratás után? De különben is a statisztikai hivatal igazolja, hogy a gazdák nem tartották rendellenesen vissza,a búzájukat, mert 1928-ban januártól szeptemberig búzából nagyobb kivitelünk volt mint 1927-ben ugyanezen idő alatt. A statisztika adatai szerint a buza és lisztkivitel 1927-be;. •$» 124,229.000 pengő értékű volt,mig f\ 1928-ban elérte a 125,454.000 pengő értéket. v A Sándor Pál által idézett búzaárak sem felelnek meg a valóságnak, j) mert 1928. július 2-án jegyezték az uj búzát először a budapesti tőzsdén, Y 29,55 - 29.95 pengővel, az aratás azonban a hideg időjárás miatt késett és 4 az uj buza legfeljebb július 16án indulhatott útnak, amikor a tőzsdén már csak ^ 28.05 - 28.50 pengővel veit jegyezvc,tehát 1.50-el olcsóbban,mint aratáskor. /folyt, köv./
