Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-31 [002]

AZ ERDÉLYI ÜGY TÁRGYALÁSA. . Erdélyi Béla és társai bűnügyének mai tárgyalásán Gál Jenő dr., Erdélyi védője folytatta és befejezte védőbeszédét. A tárgyalás Iránt ma is szinte hihetetlen módon nyilvánult meg az érdeklődés, a kíváncsiak egész tömege lepte el már jóval a tárgyalás megkezdése előtt a folyósokat és a tárgyaló­terem felé vezető lépcsőket és a rendőrőrszemeket meg kellett kettőzni,hogy vissza tudják szorítani az ujabb és ujabb rohamokat, melyeket a közönség - még a belépőjeggyel nem rendelkezők is a bejutás minden reménye nélkül in­téztek a bejárd ajtók ellen. Bent a teremben kitk^nn órakor már egy talpalatt nyi hely sincs üres, egymás mellett szoronganak az emberek és Izgatottan le­sik a fejleményeket. Ma is mint a legutóbbi - tárgyalásokon birák, ügyészek és a jogászvilág más előkelősége jelent meg. Háromnegyed tiz után néhány perccel vonult be ü chadl elnökkel az élén az Itélőtanács s miután az elnök megnyitotta a tárgyalást, rögtön közö]te,hogy megérkezett Greil Frigyes dr. osztrák bir°nak november 14-iki kelettel klállitott hivatalos titoktartus alóli fölmentése. Fölkérte ezután Gál Jenő dr. védőt, hegy folytassa védő­beszédét.Gál Jenő azzal kezdte,hogy most,mivel utólag beérkezett Greil bir°nak fölmentése a hivatalos titoktartás alól, ez arra kötelezi,hogy rész letesebben foglalkozzék Greil bir° itteni vallomásával és e tárgyalást elő­készítő munkájával. Ezt megelőzőleg azonban szükségesnek tartja a millstatti állítólagos mérgezés körülményeire Is kitérni. Az orvosszakértők egyöntetű megállapítása az,hogy mérgezés nem volt a halál bekövetkezésének az oka, a védelem azonban j ü llehet, a mérgezés nincs is vád tárgyává tévém mégis szükségesnek tartja ezzel a kérdéssel foglalkozni,mert azon az állásponton van, hogy mérgezés nemcsak hogy nem okozta a halált, hanem egyáltalán fel sem merült.Részletesen foglalkozik ezután az 1927 évi augusztus-22-ről 23-ára virradó éjszaka történetével, utal többek között az egyik Lőw-leánynak itteni vallomására is, amely szerint augusztus 23-án az egész délelőttöt ^orgacs Anna beteg gyábál töltötte és hogy szerinte is Forgács Anna nem volt eszméletlen állapotban és több adat felsorakoztatása után hivatkozik az orvos szakértőknek egyhehangz 0 előadására, mely szerint az orvostudomány egyálta­lán nem ismer idegen kéztől eredeő veronáimérgezést. /Folyt.köv,/Ma. ZU ERDÉLYI /Folytatás./ A továbbiak során azt fejtegette a védő, hogy a veronálos mérgezésnek pozitív kísérőjelenségei egyáltalában nem mutathatók ki ebben az esetben. Az orvostudomány és a gyakorlat szerint a mérgezéses-halálnemek kétségte­len kisérőeleme az úgynevezett nyelési tüdőgyulladás, amely abból származik, hogy a mérgezéstől eszméletlen beteg a szájában összegyűlő nyálat nem tudja lenyelni, az lecsorog a tüdőbe és az ott felgyülemlő viztömeg tüdőgyulladást okoz. Ez az úgynevezett nyelési tüdőgyulladás minden halálos jellegű narko tikus mérgezésnél feltétlen kimutatható, ezzel szemben a jelen esetben a bonc jegyzőkönyv és az orvosok véleménye szerint sem kifejlődött, sem kifejlődés­ben lévő tüdőgyulladás Forgács Anna boncolása alapján nem tudtak megállapí­tani* A védő szerint azonban más bizonyítékok is vannak arra,hogy Forgájgs Anna nem szenvedhetett halálos mérgezést. Az orvosi irodalom és kazuisztika egyetlen esetről sem tud - fejtegeti a védő - amely szerint idegenkezü ver©­nálmérgezós történt volna. De ennél Is továbbmenve az a tény is kizárja Forgács Anna eszméletlenségének a feltételezését,hogy éppen a vád koronatanú jának, Thymm Hildának, a j°indulatunak semmiesetre sem nevezhető vallomása szerint Forgács Anna éjszaka az ő támogatásával szállt le az ágyról hogy bizonyos természetes szükségletének eleget tegyen. A bonc jegyzőkönyv szerint urint nem találtak Forgács Anna holttestében, ami annyit jelent ugyebár,mond­ja a védő, hogy az urinmennyiség eltávozott. Miután pedig a lelet szerint és a tanúvallomások szerint Forgács Anna ágyában sem találtak urIn-nyomokat, csak az a harmadik lehetőség marad meg, amit Thymm Hilda vallomása is megérő sit,hogy az urint normális körülmények között távolította el. Mindebből pedig az következik,hogy nem lehetett eszméletlen, ha pedig nem lehetett esz­méletlen, nem lehetett védekezés nélkül megfojtani, ha nem lehetett védeke­zés nélkül elbánni k vele, akkor az ágynak feldúlt, gyűrött állapotba kellett volna kerülnie,de ezzel szemben az összes tanúvallomások ugy szólnak,hogy az ágy gyürődésnélküll és teljesen rendezett állapotban lévő volt. A védő^szerit az orvosszakértők nem látták meg ezt a logikai összefüggést a veronáimérgezés nél feltételezett eszmélétlenségi bódulat és a fojtogatás ellenállás nélkül való véghezvitele között, azért nem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget a veronálos bódulat mértékének. /Folyt.kö.v/ M.

Next

/
Thumbnails
Contents