Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-30 [002]
RENDKÍVÜLI KÖZGYÜTEÉST TARTOTT A NÉFRAJZI TÁRSASÁG, -A kultuszminiszter folklorisztikai tanszéket szándékozik felállitani az egyetemen.- A Tudományos Akadémia a jövőben rendszeresen támogatja a J^éprajzi tudományt. - A Társaság fennállásának negyvenedik évforduló ja, A Magyar Néprajzi Társaság most ünnepli megalakulásának negyvenedik évfordulóját. A jubileum alkalmából a Társaság szerdán a Magyar Tudományos Akadémián rendkívüli közgyü'lést tartott. A közgyűlései! nagy közönség jelent meg és az Akadémia felolvasótermét szinte zsúfolásig megtöltötte. Megjelent a jubiláris közgyűlésen a legrégibb tagok közül : Munk ácsy Bernát és S t r a u s s Adolf. Ott volt 0 z a k ó Elemér h. államtitkár, B á t k y Zsigmond, Felvinczi-Takách Zoltán és még számos kiváló müvelője a néprajzi tudománynak. Az ünnepi ülést H ó m a n Bálint dr. elnök, a Magyar Nemzeti Muzeurr. főigazgatója nyitotta meg és megnyitójában - többek között - igy szólt : - Társulatunk életének negyvenedik évfordulóján hálás kegyelettel idéz zük fel annak a kis tudósgárdának emlékét, amely Hunfalvy Pál, Hermán Ottói* Katona Lajos és Herrmann Antal vezetésével négy évtizeddel ezelőtt Társaságunkat megalakította és ezzel alakját vetette a magyar néptudomány rendszeres müvelésének. Előrelátó szeműk mintha meglátta volna,mily jelentőséggel bir jövendő kulturális életünk, sőt nemzetközi érvényesülésünk nézőpontjából is népünk életének, a magyar n prajzi sajátságoknak rendszeres ós mddsae res vizsgálata. Ennek a lelkesedésnek, e komoly törekvéseknek köszönhetjük, hogy ezzel a gazdag ismeretanyaggal felfegyverkezve komoly tényezőként vehet jük ki részünket az etnológia terén világszerte folyó munkában. - A nemzeti eszme előtérbenyomalásával ós a nemzetiségi gondolat mind erőteljesebb politikai érvényesülésével természetszerűen együtt járt a nemzeti lelket kifejező néplélek alkotásainak tanulmányoz ás a, Amig a tárgyi nép rajz terén az európai tudományosság érdeklődése - eltérően a magyartól és a bennünket környező s2lév meg finn-ugor népekétől - inkább az egzotikumok felé vonzódik, a folklór és a népművészet vizsgálata inkább nemzeti irányban fejlődik és a néptudománynak ez a nemzeti jellege különös erővel domborodik ki az egykori Monarchia területén élő és a bennünket ellenséges gyürüv Ü^aző utódállamok tudományos törekvéseiben,-. Osehek, lengyelek, oláhok, szerbek,horvátok lázas buzaglomnal dolgoznak a maguk néprajzi .tudományának félépi césén a a magyar népszellem és magyar izlés termékeit bőségesen megdézsmálva, mind pompásabb képet rajzolnak a maguk népi alkotóerejéről r A felvidék és Erdély műemlékei és történeti maradványai után hamarosan rákerült a sor néprajzi értékeink klsajátitására is,, Ily körülmények között a magyar tudomái-yo-s-ságnak elsőrendű feladata, politikai tekintetben Is gyümölcsöző kötelessége néprajzi anyagunk gyűjteményeinek teljesebbé tétele, ez anyag rendszerezése, tudományos feldolgozása' s a külfölddel való megismertetése. - A legutóbbi prágai népművészeti kongresszus tanúsága, hogyha megfelelő tudományos fegyverzettel kelünk versenyre, csak sikert arathatunk, dt eg:yben ÍZ IS, hogy ezen a téren igen nagy és nehéz feladatok várnáig ránk. Gondoskodnunk kell a tudományos szukkressr^ncla biztosításáról is. Örömmel vettük hirét, hogy anyagi eszközeiben meggyarapodott Akadémiánk kebelében igen tekintélyes oldalról emeltek szót a néprajzi tudomány rendszeres támogatása érdekében s egyidejűleg a kultuszminiszter ur őexcellenciája rs elhatározta, hogy Társulatunk régi óhaját teljesítve, egyeolre egy vidékig egyetemen népajzi, illetőleg folklorisztikai tanszék ul. itá át, A legelőkelőbb magyar tudományos testületnek és a közoktatási facmányzatnak ily határozott állásfoglalása kétségtelenül gyümölcsözően fog hatni tudományunk f .jlődésére s remélnünk* lehet, hogy a mai tudósgárda elöregedése és kidőlte után módszeresen képzett, fiatal tudósok egész se:ege vehet majd részt az Akadémia irányitása mellett programmszerüvó vált etnológiai kutatómunkáVaTL / Folytatása k övetke zik. /
