Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-29 [002]

VA33 MINISZTER MEGSÜRGETTE A K2RE3KED3LMI MINISZTERNÉL ÉS A FŐPOLGÁRMESTERNÉL AZ ÁLLAMI GÉPGYÁRAK ÉS A BESZKÁRT" ALKAL .AZŰTTAtNAK BÉRJAVÍTÁSÁT, Az Állami Gépgyár és a BESZKÁRT alkalmazottainak régóta húzódó bórmozgalma előreláthatóan rövidesen kedvezően elintéződik, A mult héten ugyanis maga V a s S József népjóléti miniszter lépett közbe és arról értesítette a munkásságot, hogy felkérte a kereskedelmi minisztert és a főpolgármestert az em-. litett'üzemek alkalmazottal részéről előterjesztett kívánságok lehető teljesítésére ,Vass miniszter értesitése^a munkásság körében bizakodó hangulatit teremtett. /MOT/B. * U^i^^L^ (fr&.f^ * P 0 V Á R 0 S . FEBRUÁR ELSEJÉN RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST TART A TIVÉNYIIATÓSÁGI BIZOTTSÁG. R i p k a Ferenc, főpolgármester rolónyi Eo. zső inditványa ügyében péntek délután négy Órára rendkívüli közgyűlésre hivta egybe a törvényhatósági bizottság tagjait. A reridkivüli közgyűlésen a főpolgármester elnököl./MOT/B. H I R E K . IMRE SÁNDOR EGYETEMI TANÁR ÉRDEKES ELOAI'ÁST TARTOTT A BUDAI KLUBBAN. Kedden este a Budai Klub szemináriumában Imre Sándor dr. szegedi egyv -temi tanár, ny. államtitkár tartott nagyon, érdekes és értékes 1 tudományos színvonalon álló előadást " Művelt ember, műveltség és önnevelés " cimmel. Előadásának bevezetésében röviden meghatározta a műveltség,, a műVe-lt ember és az önitvelés £Q^Glciáfc, A ma embere önmagára van utalva és ez az önmagára való utaltság jelentkezik a művelődés terén is. Amig régente általában az iskolai végzettség jelentette az úgynevezett müveitember fogalmát^ma az iskola egyáltalában nem adhatja meg azt a lelki tartalmat, amire*az embernek szükségevan s amit műveltségnek neveznek. A műveltség ma már nem privilégium, hanem az élet szükséglete. A műveltember fogalmának átalakulásával együtt átalakult £ RÖvhlődSé utja is. Az iskola szerepét átvette a nyomtatottbetű.A művelt ember önművelés által lesz műveltté. Amíg az önművelés régente luxus volt, külön passzió, ma kényszerítő szükségszerűség. Ezután a műveltség fogalmának meghatározásával foglalkozott. Műveltség alatt szellemi kialakultságot, értelmi és erkölosi fejlettséget kell érteni, amely jelenti a gondolkodás fegyelmezettségét,Ismeretek tudását, a gondolkozásban bizonyos vezetőgondolatot, amely kialakit.ja a meggyőződést, a világnézetet ,Innét*, van az, hegy önálló világnézete nagy*n kevés embernek van,mert erre csak a rendszeresen és fegyelmezetten gondolkodó ember juthat, akinek . lelkében a vezetőgondolat uralkodik. Az értelmi fejlettséggel együtt jár a mások megértése, 'más vélemények és jelenségek igazságos értékelésére való ké yesség, tehát a gondolkodásnak tárgyilagosságra való törekvése, röviden a tudatosan való élés. Az erkölcsi fejlettség az érzelmi élet rendjét jelenti, amely magával hozza az önmeg.becsülést, a felelősségérzetet'mások iránt, az igazságra való törekvést és a jóindulatot. A leglényegesebb elem a műveltség fogalmában a folytonos művelődésre való törekvés. ti Végül az önnevelés kérdésével foglalkozott. Ma az önnevelés Idejét éljük. A művelt ember érzi ennek szükségét csak igazán. Az önnevelés adja meg az életben szükséges harmőniát. Az önnevelés révé* ismerhetjük meg helyesen a jelent , fogadhatjuk magunkba a multat és a jelent ím tartjuk változhatatlannak,hanem a mult tanulságai és a jelen ismeretei alapján akarjuk » boldogabb jövőt előkészíteni. /MÓT/S. .