Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-29 [002]
/AZ O?:GE IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. F O 1 y t a t á s.2./ - Fontos érdek füződöttmahhoz, hogy a gazdatársadalom élére ebben az icoben olyan férfi kerüljön, aki rátermettségével, józanságával és ^egyéniségével latba tudja vetni ennek a magas testületnek az erkölcsi súlyát, s hogy megvédje azokat az érdekeket, amelyek rá voltak bizva. És Somssich László gróf őméltóságának munkálkodása a gazdatársadalmat nemcsak megnyugvással töltötte el, hanem szeretetet és nagyrabecsülést is keltett. Már pedig ez legnagyobb eredmény, amit közéleti férfi elérhet. Csatlakozom tchftfe az igazgatóválasztmány határozatához, résztweszek az ünneplésben és megköszönöm mint földmivolésügyi miniszter azt a támogatást, amelgb^n tárcám részesül az egy.Sülét részéről. Kivánom. hogy Somssich László gróf> közéleti pályájántiz éves mosgyéjéhez érkezett el, továbbra is gazdagitsa munkásságával az országot és a magyar gazdatársadaLmat,/Éljenzés/ Gróf H o y o s Miksa az Országos Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözölte Somssich Lászlót, aki mint mondotta, a legnehezebb időkben közmegelégedéssel kormányozta az OMGE hajóját. A magyar gazdatársadalom egéről a fergetogek még ma sem akarnak elülni, a viszonyok egyre súlyosbodnak és az uj problémák egész garmadája merül fel, amely a lét, vagy nem lét kérdésével van kapcsolatban. A jövőben tehát még több bölcseségre, még több energiára van szükség, azt kivánom, hogy Somssich László gróf továbbra is az eddigihez hasonló szellemben vezesse a gazdatársadalmat. S ch a n d 1 Károly az agrárszövetkezetek, az OKH, a Hangya, a Gazdák Biztositó Szövetkezete, az Országos Magyar Tejszövetkezet! Központ, a Magyar Szövetkezetek Szövetsége és a Faluszövetség nevében mondott üdvözletet Sonissich Lászlóra, aki mint mondta, Károlyi Sándor gróf szellemében folytatja munkálkodását és egyre szorosabbá fűzi a gazdákat és a gazdaszöv tkeZetoket egymáshoz. Somssich László vetette fel azt a gondolatot, hogy egységes magyar gazdatársadalmat kell teremteni és a legnagyobb sikere az. volt, amikor Somogyvármegye egész kisgazdatársadalma ünnepelte őt, mint aki hitvallást tett az agrárszövetkezeti mozgalom mellett. Beszéde. végén annak a reményének adott kifejezést, hogy Somssich Lászlót az elkövetkező tiz év után már nem csak egy osonkaors zá.r , hanem no v Vrmegye gazdatársadalma üdvözölheti. I v á d y Béla,J eszenszky Pál, alséeőri Farkas Géz a, Balogh Elemér, Vájna Ede fővárosi tanácsnok, K o S 1 n s z k y Viktor és E s z e n y i Jenő űdvöz-i lték még ős az üdvözlésekre Somssich László gróf a következőkben válaszolt: - Csöndben akartam áátsiklani a tiz éves évfordulón, ez azonban nem sikerült, meg kell tehát köszönnöm azt a jóleső ünneplést, amelyben részeültöm. Őszinte köszönetemet fejezem ki azokért a szép szavakért, amelyekbon érdemetlenül részesültem. Amikor a gazdatársadalom figyelme tiz év előtt felém fordult, a legnehezebb viszonyok közt aggodalommal vállaltam el feladatomat, mert nem tudtam, hogy lesz-e erőm annak a megoldására. Fe viszont tudataimén voltam annak, hogy ha nem felelek meg ezen a helyen, akkor át fogom azt adni. - Tiz évvel ezelőtt a magyar gazdatársadalom vagyona forgott kockán, a személy és tulajdon szentsége, a vagyonbiztonság volt veszélyben, sok ilyen irányzatot kellett leküzdeni, amely éveken keresztül kisértett, 3ckszor népszerűtlen volt ez a küzdelem, s egyesek osztályérdekek védelmének igyekeztek beállítani azt a harcot, amelyet a tulajdon szentségéért vivtunk. 3 hogy ez a harc sikerült, az elsősorban a gazdatársadalom érdeme, de meg kéül emlékeznem gróf Hadik János őexcellenciájáról is /lelkes éljenzés/ mert 5 nélküle nem fogadhatom el a mai ünneplést. 0 volt az, aki bölcsességével, x-\ munkacre jévol a gazdatársadalom rendelkezésére állt, s ezért neki mindnyájunk í köszönetét fejezem ki. \. : - Most tiz év után a magyar gazdatársadalom megmentett vagyona' nak a jövedelmezősége forog kockán, s ha ezt látom, kételyek fognak el afelől, hogy mit hoz a jövő. A vagyon meg van, de egyre devalválódik, mert nincs j öv-, lmezősége. Ujabb küzdelmek "előtt állunk, amelynek a megvívásához szükségem van mindnyájuk bizalmára és osztatlan munkásságára, mert hiába adnak a /folyt, köv./