Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-28 [002]

/Szükségessé vált az Államvasutak fejlesztése. Folytatás / . VödöiT\ ' " Dalmady) /f elemlite/"még a budapesti pályaudvarok átépítésének szükségességét, külön-ösen a keleti pályaudvar építését ós a ferencvárosi rendező-pályaudvar fejlesztését, továbbá az árukezelés gyorsabb lebonyoli • —tásának fontosságét. Érdekes előadásán a közgazdasági világ számos kiváló reprezentánsa jelent meg, többek között: Pogány Sándor kormányfőtanácsos, a Duna-SzávaAdriai Vasúttársaság vezérigazgatója, Dezseőffy Aurél kereskedelmi államtitkár, Neumann Károly miniszteri tanácsos, Verebélyi László középitési tanácsos, dr.Székely Imre kormányfőtanácscs, a Telefongyár igazgatója, N e u h o 1 d Kornél dr., a Telefongyár vezérigazgatója, P richradny Károly kormányíőtanácsos, MÁ '. - igazgató, L á n e r Kornél miniszteri tanácsos, MÁR-igazgató, S c h u 1 t h e 1 s. a Miksa HÉV.-főfelügyelő, 0 r p h a n i d e s z János, a Ganzgyár alelnöke, N e y Ákos minisztori tanácsos, a Duna-Szá-a-Adria Vasúttársaság igazgatója, Urbanovics Zoltán kormányfőtanácsos, a Fuvarlevél Hitelintézet igazgatója, Kövér Kálmán miniszteri tanácsos, Jónás Géza dr., a Mchács-pécsi yasut igazgatója, ar. ^zentiványi *'erenc kormányfőtanácsos, MÁV- igazgató, Szent,, ycrgyi Gusztáv korményf őtanács Dános Árpád, a Magyar - O^asz Bank igazgatója, S z e i n d 1 Aurél miniszteri tanácsos, I m r 'é d y Béla dr., a Magyar Nemzeti Bank igazgatója és még számosan. Dal m a d y Ödönnek tartalmas előadásáért Éber Antal elnök mondott köszönetet. /M OT /C S . ÖSSZES ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. L Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután tartotta meg januárhavi ősszos-ülés ét, melyen Vargha Gyula elnökölt. Az összes-Ülésen megjelent Klebelsborg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter, P u k y Endre, a képviselőház alelnöke, dr. N a r y Árpád miniszteri tanácsos, T e lek i Pál gróf és a Magyar Tudományos Akadémia mindhárom osztályának igen sok kitűnősége. Az illések felolvasója Illés József országgyűlési képviselő, egyetemi tanár volt, aki"Kolssvárv Sánaor emlékezete " cimű tanulmányát olvasta fel. Az előadó Koln sváry Sándorral először, mint a Tripartitum, a Corpus Juris, a Compilaták és az Appwbaták fordítójával és a munkák jogyzetes kiadójával foglalkozott bővebben.Előadása további fol -amán Kolosváry Sándor főműnk áj át, a Corpus Statutorumot ismertette. De Kolos várj Sándor nemcsak jogtörténeti és forráskutató irodalmunknak volt kiváló munkáéi, hanem hazai tételes magánjogunknak is jeles művelője. Tanulságos Kolosváry Sándornak, a " magánjogásznak" polgári törvénykönyvünk legelső tervezetéről mondott kritikája, hogy veszed* Imes a nemzet jogi egységére külföldi kódexeknek a hazai életbe való változatlan adoptálása, mert hiszen a jogi egységnek van olyan jelentősége a .mi történelmi multunkban,mint a gazdasági, vagy földrajz:' egységnek. Vigyáznunk kell tehát arra, hogy éppen ne mi magunk tépjük el azokat a többszázéves szálakat,amelyek bennünket mindig összefűztek és öszszefűznek ma is a tőlünk erőszakkal elszakitctt részekkel.Éppen ezért nagy nemzeti és politikai érdek követeli, hogy a kodifikációnál mindig tekintette; legyünk a megszállott területekre is. Érdekes álláspontja volt Kolosváry Sándornak a jogászi tulprodukció kérdésébon is. Rámutatott ar -a, hogy az életpályaválasztás indító okai között nem a jogi/"*, - a'lkod ás, hanem a megélhetés kilátásai azok,amelyek elhatározó jelentőségűek. A mi sajátszerű nemzeti és társadalmi viszonyaink között nagyobb szükség van jogi, közigazgatási, szociális, statisztikai és szociológiai ismeretekre, mint a puszta szakképzettségre. A nagy tetszéssel fogadott megemlékezésért a Magyar Tudományos Akadémia nevében Vargha 'Gyula mondott köszönetet. Pár-perces szünet után az összes-fílés folyóügyeket tárgy alt, melyeket Balogh Jenő főtitkár terjesztett elő. / Folytatása következik. /