Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-28 [002]
MEGALAKULT A MAGYAR BÉRLŐK SZÖVETSÉGE. Ma este az ország különböző részéből gyűlésre ültek össze a fölobérlők, E s z e n y i Jenő nagybérlő elnöklésével s a gyűlésen, ame lyen mintegy ötven bérlő vett részt, kimondották a Magyar Bérlők Szövetségének megalakulás át. f A gyűlést E s z e n y 1 Jenő nyitotta meg/yjzvek óta pusztító mezőgazdasági válság - mondotta - a bérlőosztályt érinti a légsúlyosabban,amely akkor is fízet haszonbért, amikor rossz a termés. A hitelélet terén is roszszabb elbánásban részesül a bérlő, mint a gazdatársa és adózás terén is mostohább sorsban van része. A bérlőnek tulajdonképpen nincs hitele, sem rövid, sem hosszüle-járatu hitelt nem Kap,mert hiszen nincs ingatlanfedezete. A mtftrágyázási akció során a gazdák 11 havi, a bérlők pedig csak ö havi hitelt élveztek, pedig évenként 600 ngüLlió pengő jövedelmet produkálnak a bérlők • és mégis, ennek a társadalmi rétegnek sem gazdasági, sem politikai befolyássá nincsen. Pedig a bérlők folytatják a legintenzívebb és a legokszorűbb gazdálkodást. , — Szükség van tehát arra - fejezte beszédét - hogy á bérlök egység e s szer vezotbo tömörülve, kellő sülyhoz jussanak. ebbe a szervezetbe a nagy - és a kis—bérlőket egyaránt bele kell vonni és láncszemként kell belekapcsolni a mezőgazdasági ós közgazdasági életbe. A helyesléssel fogadott beszéö után S z á v o-z d Richárd szólalt fel, és mutatott rá arra, hogy Angliában és Amerikában mennyire megbecsülik a bérlőt, mint azt a réteget ,amely többet és okszerűbben termel, mint a birtokos. Az ipari védővámok kérdésével foglalkozott ezután,majd kifogásolta, hogy a bérlő a Jegybanktól nem kap közvetlenül kölcsönt a közraktárakban elhelyezett búzájára, hanem a bankok zsirálása szükséges, ami a kölcsönt természetszerűleg megdrágítja. Az exportált állatok forgalmi adóját még most sem törölték el - mondotta - s ez is s bérlőket sújtja le "inkább ,mert a bérlök a legnagyobb állat-exportőrök. E r e k y Károly volt miniszter ugyancsak az egyesülés fontosságát hangoztatta,utalva a kanadai példára, ahol a gazdák és a bérlök egyesülése a kanadai búzát ,amelynek magvait Magyarországról vitték ki, a legelsővé tette az egész világon. Angliában és Amerikában a törvények sorozata foglalkozik a farmerek, az iparosok és kereskedők sorsával, Csak. a tömörülés utján kifejtett muika teszi lenétővó T hogy a magyar búzát helyes adminisztráció és az értékesítés révén újból a legelső helyre juttassuk. Ötszáz vegyészeti laboratórium van a vidéken és mégis éhezve szaladgálnak a vegyes zeink,ahelyett, heg:/ ezekbe a laboratóriumokba angol aintára bnzakószitményok kísérleteivel Í>glalkóznának. — Egy -egy lejáró bérlet óriási organizációt és számokban ki nem fojezhető kereskedelmi értéket visz el magával, hosszú bérletekre van tehát szükség, élihez viszont hitel és pénz szükséges, ha a bérlők tömörülnek, . szervezetük révén teljes bizonyossággal jutnak hitelhez,ha a belföldön nem, a külföldön okvetlen. Angliában ismeretlen fogalom a jelzáloghitel es a bérlők, akik a modern gazdálkodás zászlóvivői és a kalkuláció mesterei, számadásaik bemutatása után bármelyik banknál kapnak hitelt. Kovács Gyula, Elek *erenc és Q e i g e r Jenő felszólalása után 3 z á v o z d Richárd bejelentette az egybegyűltek helyeslése mellett, hogy a Szövetség az OMGE véd ős zgfá^lyai alatt kivan működni. Majd a megjelentek kimondott ák v a Magyar Földbérlők Szövetségének megalakulás át,valamennyien beléptek a Szövetségbe, amelynek ügyeit Esz e n y i Jenő elnökletével egyelőre az eddigi vezetőség viszi tovább. Elhatározták, hogy Győrött, Kaposváron,Miskolonn, Nyíregyházán, Makón és Székesfehérváron helyi szervezetekot alakítanak, és országszerte megkezdik a bérlők érdekeinek megvédésére a propgandawiunkát. / MOT/0.
