Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-28 [002]

/Wolkenberg Alajos, a tudományegyetem rektora vasárnap ünnepi ebédé-' adott tanártársai tiszteletére. Folytatás 2./ Altalános figyelem közepette emelkedett ezután szólásra Serédi Jusztinián hercegprímás, hogy megköszönje a rektor üdvözlését. Örömmel jött el - mondotta -, mert lelkében felújulnak azok az emlékek, amelyek a tanárember lelkét eltöltik, ha a katedrára gondol. Örömmel látja a kollegiális szellemet, amely a tu­dós professzorokat egy asztalhoz gyűjti. Ennek a szellemnek meg is kell lennie, mert csak az állandó érintkezés, a tudományos anyag folytonos köz-r lése és kicserélése révén lehet Igazi tudományosértékü eredményeket pro­dukálni. A hercegprímás ezután igy szólt: - Ha a szomszédéllamok a politikában és a diplomáciában le is gyűr­hettek bennünket, arra kell törekednünk, hogy a tudomány és a kultúra terén le ne gyűrhessenek. Meggyőződése szerint a tanári kar szolidaritása mindinkább emelni tudja a tudományegyetem szinvonalat, mert itt olyan neves tudorok vannak együtt, akik - ha összefognak és támogatják egymást - ezzel biztosan megala­pozzák a magyar jövőt. A magyar tudomány emelkedni fog tekintélyben és di­csőséget fog szerzni az országnak. Nagy taps és éljenzés kisérte a hercegprímás mélyen átérzett, len­dületes beszédét, és ezután Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter köszönte meg a meghívást, ^egrázo szavakkal emlékezett meg a nemzet tör­ténetének egyik legsötétebb korszakáról, amikor a kcmmün féktelensége! be­hatoltak az egyetem felszentelt csarnokaiba, ahol meg akarták hamisítani a magyar ..udomány nemzetfenntartó hivatását. - Ugy kell nevelni a polgári társadalmat — mondotta a miniszter ­hogy SJZ ilyen fellépéseknek a jövőben ellent tudjon állni. Az egyetem tanári karának minő.en törekvése kettős célt szolgál; az egyik cél a tudomány terjesztése, a másik pedig a nemzet érdekeinek ápolása* Ezt az utóbbi rélt azzal szolgálják a professzorok, ha az ifjúságot helye­sen tanítják és nevelik. Mind a két célt blztositja jelenleg a közoktatás­ügy bölcs vezetése és a kitűnő, meggyőződéses tanári kar. Igaza van a her­cegprimós öeminenciájának, hogy kulturális téren ennek a nemzetnek győz­nie kell - fejezte be szavait Herrmann Miksa. Ezután Klöbelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szólalt fel. Megtiszteltetésnek mondotta, hogy résztvehet az egyetem profee? szorainak ünnepi lakomáján. Nemcsak mint kultuszminiszter, hanem mint ok­tatással foglalkozó ember Is mélyebb nézőpontból figyeli azt a jelentő­séget, amelyet Magyar ország egyetemi tanárai ennek az országnak sorsában és életében jelentenek. Fejtegetéseit ezután a miniszter Így folytatta: - A háborúban"győztes államok sokáig azt hitték, hogy ők valóban győzök, de hamarosan rájöttek, hogy egész Európa vesztese a háborúnak. Ret­tenetes nyomor jár mindenütt a háború nyomán. Mindig ujabb és ujabb koncep­ciókat keresnek, miképen lehetne az emberiség sorsát jobbra fordítani. Lé­nyegében z a dolog nem a formákon múlik. Nem politikai rendszerek és kül­ső formalitások visznek elóre, hanem csak a nagy materiális momentumok. Arra tért rá ezután Klebeisberg miniszter, hogy Wclkonberg megemlé­kezett az egyetemi templom restaurálásáról és a restaurálásban a kiltu^zml­niszter munkájáról.. Ezzel a munkával nemcsak műemléket akart konzerválni, hanem tanúságot is akart tenni amellett, hogy a mostani súlyos helyzetben J elsősorban a nagy, örök igazságokhoz való visszatéréstől lehet várni a ha­za sorsának jobbrafordulását. Ezért örömmel tölti el, hogy k agyarország i hercegprimása^i3^eljött körükbe. Bizalommal remélik, hogy ó'eminenciája, mint /-j az ország első főpapja bezetni fogja a nemzetet azon az uton, amely magyar u 3 tradlciöna I is ut * a szenvedő nemzetek utja, amely a feltámadáshoz, a boldog f ^ Folyt, kövy

Next

/
Thumbnails
Contents