Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-24 [002]
POLITIKA. §§A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Keresztény Kisgazda-, Földmives-és Folgári Párt A 1 m á s y László elnökletével ma este hét órakor a párt Eszterházy-utcai helyiségéhen értekezletet tartott, amelyen gróf Bethlen -István miniszterelnök vezetésével az egész kormány megjelent. Az elnök megnyitva az értekezletet, bejelentette, hogy báró Láng Boldizsárt a kiráíyhelmeci kerületben egyhangúlag képviselővé választották. Bejelentette továbbá^ hogy a duna-adonyi választókerületben egyhangúlag jelölték Mattá Árpádot, ugy, hegy mgyhangu megválasztása biztosítva van. Javasolta ezután, hogy a párt elnöki tanácsát két taggal egészítsék ki. A két uj tagsági helyre G r a e f f 1 Jenőt és M á n d y Sámuelt ajánlotta, A párt az elnök javaslatához egyhangúlag hozzájárult. Napirend előtt M a d ai Gyula kért szót. - Kétségtelen - mondotta -/hogy a mai közgazdasági defetizmusbau és a mesterségesen szitott bel- és külpolitikai türelmetlenséggel özemben valamennyien szükségét éreztük egy határozott politikai célkitűzésnek és irányitásnak. Ezta nagy politikai eligazítást valamennyien megtaláltuk a miniszterelnök január 15-én mondott nagy beszédében, amely megmutatta az utat, amelyen haladnunk kell. /ügy van, helyeslés./ - Ez a beszéd érzékeltette velünk és az ország közvéleményével, hogy az ország hajójának látszólagos mozdulatlansága cskk nekünk, a hajó utasainak látszik mczdulatlannak, de a hajó halad nyílegyenesen és pontosan a cél felé, /Ugy van/ - Éppen ezért azt hiszem, hogy valamennyiünk érzésének adok kifejezést, amidőn tisztelettel indítványozom, hogy a miniszterelnök ur nagyfontosságú és minden részletre kiterjedő iránytadó beszédét teljes szövegében nyomattassa ki a párt és terjessze Magyarországon a legszélesebb néprétegek között. /Áltakáncs helyeslés,/ A párt Maday Gyula inditványát egyhangúlag magáévá tette. Ezután Klebelsberg Kunó grof kultuszminiszter szólalt fel 4.s • 1 utalt arra, hogy a párt a nyolc osztálys 3 népiskoláról szóló törvényjavaslat beható megvitatására pártbizottságot küldött ki, amely azután az Időközben elfogadott módosítások formáta öntésére szövegező albi ottsá-ot küldött ki. Az albizottság munkájával elkészült és a módosításoknak megfelelően átdolgozta a javaslatot. Közölte a miniszter, hogy mielőtt a ház pléhunában előtérjnsztenék a törvényjavaslatot, azt szeretné, hogy a párt egyik következő értekezletén foglalkoznék vele. A párt a miniszter közlését tudomásul vette. Ezután az országos Statisztikai Hivat 1 átszervezéserői sróló törvényjavaslat tárgyalására tértek át, A javaslatot Be t h 1 e n István gróf miniszterelnök ismortette. Utalt arra, hogy az 1837.71XV.törvény szabályozta a m.klr.Központi Statisztikai Hivatal működésének ama módozatait, amelyek mellett statisztikai adatokat az országban gyűjteni lehet és amelyek mellett kényszeríteni lehet a közönséget arra, hogy a szükséges adatokat beszolgáltassa. Ezután hosz szu idő telt el és egy sorozat más hatóság is foglalkozott statisztikái adatgyűjtéssel. Igy a különböző szakminiszterek is kénytelenek voltak egyikmásik, resortjukba vágó ügyre vonatkozólag statisztikai adatokat gyűjteni. Rajtuk kivül más hatóságok is, Igy például a székesfőváros statisztárai hivatala is gyűjtött adatekat. Folytathatná a példák egész sorozatát és felemlíthetné azokat a különböző szerveket, amelyek működésük rendjén kénybelénk voltak foglalkozni az adatgyűjtéssel. Ennek következménye az lett, hegy ugyanazon adatgyűjtést igen sokszor két- vagy három hatóság is elrendelte és néha megtörtént az ás, hogy a részben azonos anyagot nem lehetett eredményesen összehasonlítani, mert az alap nem volt azonos azzal az alappal, amelyet a Közpuntl Statisztikai Hivatal magáénak vallott. - Szükséges tehát, hogy ebben a működésben bizonyos összhangot teremtsenek, hogy bizonyos elvek és irányok követtessenek és hogy bizonyos takarékossági szempontok is érvényesülhessenek. Ez az állapot teszi /f-lvt. kev,/