Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-24 [002]
KEGYELETES KEOKmLÉKEZÉS KARÁCSONYI JÁNOSRÓL. - Markó alezredes érdekes adatai Kisfaludy Sándorról, a gárdiS&áról.- Felolvasóülést tartott a Magyar Történelmi Társulat.A M a gy ar Történelmi Társulat csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémián felolvasóülést tartott, amelyen 0 s á n k i DezsŐ, íz Országos Levéltár főigazgatója elnökölt. Mielőtt az ülés a napirendre áttért volna, C s á n kl Rezső megemlékezett a Társulat nagynevű és közszeretetben állott tagjának. K a e í c s-o n y i Jánosnak haláláról. Karácsonyi kezdettől fogva szülőmegyéjének, Békésnek a történetét művelte. Három generáció munkálkodott egymásután e.vármegye történetén, mely hajdan gyökeres nemzet segeket táplált, azután a Hun:/adlakat ,ma jd a nagynevű Haruckernt tisztelte földe suráúl .Bé- , kóSvármegye története azonban csak egy csúcspontja volt annak a hegységnek, amelyhez Karácsonyi munkássága hasonlítható.Nagy volt, mint egyháztörténetiró, nagy / mint a magyar nemzet őstörténetének ismerője és iroja. Merész és szókimondó történetíró volt. Még' a legújabb szomorú, ránézve veszedelmes korszakban is megjelentek szókimondó dolgozatai a román bevándorlásról, a havasalföldi vajdákról és a horvát történetírás zátonyairól.Mindvégig az igazságot kéreste,mindig az alapokat kutatta. 0 s á n k i Dezső elnök a megemlékezés befőjezésoűl'azt indítványozta, hogy /emlékezetet a Társulat jegyzőkönyvileg, örökítse meg. fC(L r tcLcs*nt~ Az ind itványt a jelenlevők egyhangúan elfogadták. J fmgjggjt Az ^E-lékíSés-z'éd után Markó Árpád alezredes tartott előadást " Két mozgalmas év a magyar testőrség életéből; Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából 1796-ban" cin .el. A gárda irattárának most már a m.kir. Hadtörténelmi Levéltár birtokában lévő anyagából eddig ismeretion adatok alapján a gárdisták két zendülés-féle mozgalmát .s annak következményeit ismertette, ame lynek folytain Kisfaludy Sándort - a kö-ltőt - és hét testortársáf a gárda kötelékéből eltávolították. A nemesi testőrség szervezetének rövid ismertetése után a felolvasó vázolta azokat a körülményeket, amelyek között báró S p1 én y 4 Mihály altábornagy, gárda-alkapitány, Esterházy Antal herceg, gárdakapitány elhalálozása után a testőrség parancsnokságát ideiglenesen átvette-. Splényi s-emélyében keménykötésű, kérlelhetetlen, szigorú magyar katona került a gárda élére, aki nem volt hajlandó a nemes ifjak tulheves vérmérsékletével magyarázható kicsapongásokat, fe yeÍmezetlensegeket és kisebb csinyteveséket eltűrni, ö a testőrintézményt ugy tekintette, mint u gy katonai ne velő-Intéze tet, amelynek célja fegyelmezett és művelt tiszteket nevelni. . A magyar nemesi kúriák korlátlan szabadságiban felnőtt ifjak nehezen tűrték a katonás fegyelmet, azt felesleges gyámkodásnak s gyakran személyes szabadságuk indokolatlan megnyirbálásának tekintették. 1794.ev tavaszán Sztuparlcs testőr szobájában gyűltek össze a fiatal testőrök s terjedelmes panasz-iratot szerkeszte tteíc, amelyet a tavaszi szemlét tartó tábornoknak átnyújtottak. Mivel a panaszok indokolatlanok voltak, Splényi táró nyolc testőrt kisebb -nagyobb fegyelmi büntetéssel sújtott. A gárdisták elégedetlensége ezzel is tovább nőtt s amikor 1795•októberében megjelent az új testőrségi szabályzót, annak szigorú rendelkezéseibe nemigen akariak. beletörődni. Ugyanez év december 2-án a hajnali órákban felgyújtották a tanterem katedráját, amivel azt akarták dokumentálni, hogy a sok elméleti oktatást fed.. Slege snek és terhesnek tartják. t A csinytevés^/-?.r TéjM?zigorubb vizsgálat sem tudta kideríteni, M azonban .Splényi báró Ferenc király utas it ás ára nyolc ol-an testőrt ' jelölt ki a gárdából - büntetusképpen való végleges eltávolításra - akik . í * &z addigi tapasztalat szerint i . -. ellenkező és íázitó magaviseletet tanúsítottak és akik a legkevésbé sem Vetették magukat alá az uj szabályoknak. "7 Az igy kiszemelt nyolc testőr: •. Bcda István, Balogh Ádám,Vizkelety / Zsigmond,.Kisfaludy Sándor, Scós László, Körössy János, Simonyi Antal és ílarkfea Imre voltak. , / Folytatása következik./
