Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-24 [002]

E 0 Y H A Z I HÍREK. ---L'LÉST TARTOTT A REFORMÁTUS KONVENT ELNÖKI TANÁCSA.' A református egyeteme s konvent elnöki tanácsa, F a 1 t a z ár Dezső dr. tiszántúli püspök OJ P 6 k U a Ernő kir.kamarás, tiszáninneni fögendnok elnöklete alár.t illést tí rtott, melyen megjelentek: Révész Kálmán dr. tiszaiiinneni püspök képviseletében 0 z i á k y Endre esperes, továbbá Re vas z László dr. öummelléki, A n t a 1 Gézs dr. dunántúli püspök, Bel > g h Jenő dr. titkos tanácsos, ny.igazságügyminiszter, a dunántúli, Te 1 e k 1 József gróf titkos tanácsos, a dunamellékl és nagybányai vitéz Horthy István ny.lovassági tábornok a tiszántúli egyházkerület fögondnoka. Az elnöki tanács folyó ügyeket tárgyalt./MOT/F. "A GYERMEK ÉLET ÉS HALÁL KE EPÉSE" . Ravasz püspök egyke-elleni beszéde Te esett. r... csről jelentik: A duname lléki református egy : ázker ület püspöke, Ravasz László dr., felesége kis éret ében tegnap id.. érkezett, hogy egyrészt érintkezést keressen Baranya református társadalmával, lelkészeivél, tani tóival és az egyke elleni harc ujabb eszközeiben állapodjék meg, másrészt pedig beváltsa azt az igéretét, hogy az "egykés Baranya" családjaiban negyediknek szülét? gyermekeket megkeresztelje. Nagyobb küldöttség foradta a főtiszteletü párt ?ocs pályaudvarán, s a hívek nevében N y á r y Pál, a felsőbaranyai református egyházmegye esperese köszöntötte Ravasz püspököt. á pécsi református templom „szinültig megtelt a város és a megye publikumával abból az alkalomból, hogy Ravasz László dr. mondotta a prédikációt. Nyáry esperes imája és biblia olvasása után, R-.vt.sz László ment fel a szószékre és a Zsoltárok Könyve 127.részének 3-5 versei alapján beszélt: - Jtt van most Baranya egyházainak lelkészi kara és itt vun az annyiszor támadott, annyiszor megcsúfolt, szégyenkező, d.. pyten reménykedő Boranya lelke Is. Felhatalmaztattam annak kijelentésére, hogy e pillára tokban M

agyarország; Kormányzója is velünk ünnepel, - azt p tényt tudniillik, hogy a negyedik baranyai gyermekeket keresztélhotem, r. magyar állam feje nemzeti szempontból is jelentős dolognak tartja. Ezért tolmácsolhatom az ő köszöntését és áldáskivánságát. - A gyermek: élet és halál kérdése... rács és 3aranya Magyarország határán állanak és ádáz ellenség néz reánk, sőt többet mondok: egész Európának rajtunk kívül lévő darabja, mint halálgyürü vesz körül bennünket. Jaj, ha nem lesz magyar katwháj ha az anyák nem szülnekl Halál reánk, ha nincs gyermek, mikor ellenséggel kell szólni a kapuban.Papiroson sokszor kimutattuk, hogy az egyke bűnében minden más felekezet résztvett velünk egyetemben. De statisztikával nem sokra megyünk. A magyar anyák mutassák meg tettekkel, hogy nem református bün ,.z egyke.Ha tisztán statisztikára támaszkodnánk, könnyű lenne kisz ámítani, hogy az eddigi uton tovább haladva mikor fogy gfl Baranyában és Somogyban az utols S kálvinista magyar. Ez a peri a legrettentőbb per, melyben osr k egy menedék v-n: a gyermek, kiben folytatódik földi életünk, kiben tovább zeng a hangunk, tovább ragyognak szemeink. Az igazi ember mindig tisztelettel tekint a gyermekre. ^sakis a gyermek az, akivel a halál szomszédságában megállhatunk. A test szerinti születés ad lehetőséget arra, hogy meghalljuk a nagy krisztusi szót: "Engedjétek hozzám a kisgyermekeket", - 0 kiáltja oda minden anyának: ">Ie tiltsátok el a születendő gyermekeket, akik az ér. reménységeim, hogy engem mt gismer jenek! " » A püspök beszéde igen mély hatást váltott ki •. jelenlévőkből. 1 R v sz László imája után vonultak be a keresztszülők, az újszülött gyermekekkel, a xüspök az Urasztala elé lépett, s ott végezt.. el 0 keresztélést. Megkeresztelte a többi között Mese József bányász nyolcadik gyermekét io. azonkívül négy más gyen..eket is . Az istentisztelet után lelkészértoke zlet volt, a papnék pedig, külön gyűlést t ártottak,Ravasz Lászlóné és Nyerst Pálné elnökletével. ?y\o^ 'ÍF. $8