Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-24 [002]

HÍREK. ELBÍR JA-E AZ IPAROSSÁG A KÉZMŰVES KAMARA TERHEIT. A kereskedelmi miniszter felhívása érteiméhen országszerte rendkivüli közgyűléseken szavaztatják meg s kézműiparos ság -»t, hogy az ipartestületi reform végrehajtásával kapcsolatosan szükségesnek tartják-e egy központi szervezetnek az ipartestülete: fölé való állítását, vállalják-e annak kötlségeit s milyen címet kivannak adni ennek a központnak. A másik kérdés, hegy az iparosok elégségesnek tart ják-e a mai kereskedelmi és iparlamarék keretében egy külön kézművesipari osztály felállítását* Az ipartestületi szavazások elrendelésével kapcsolatosan széleskörű agitáció indult meg s föleg^ vidéki ipartestületek körében talált termékeny talajra a központi agitáció. Az Országos Kézműves Testület elnöke gróf Hadi k János a "Kézműves iparosság szervezkedésének helyes utja címmel most egy röpiratot adott ki, amelyben rámutat arra, hogy a statisztikai adatok szerint az ipartestületek 1926-r évi 11.8 milliárd korona tagdíjbevétele mellett 4.8 milliárt volt a tagdíjhátralék, azaz a tagdíjbevételnek több mint 40 ".-a. i ivei az alakuló szervezet költségeit az iparosságnak kell viselnie, számolni kell az iparosság teherbíró képességével. 0 sonkamagyar ország területén az ipari üzemek 67 %-a segéd nélkül dolgozik, az ipartestületek átlagos jövedelme 2880 pengő és az ipartestületi reform végrehajtása körülbelül másfélmillió pengd uj terhet ró az iparosságra, amihez hozzászámítva egy uj központi szervezet felállításának költségeit 2 millió pengőre emelkednék a tehertétel. Ilyen körülmények között, mondja a röpirat, ha az iparosok komoly számvetést csinálnak, méltán tiltakozhatnak minden nélkülözhetetlenül szükséges uj tehervállalás ellen. Hadik János röpirata a továbbiakban a külföldi kézművesipar szervezkedését tárgyalja, ismerteti az iparosság anyagi megterhelésének problé- , máját s rámutat arra, hogy mi az igazi kézműves kamara s hogy egy olyan szervezet, amely jogosan viselné a Kézműves Kamara cimét, csak a jelenlegi kereskedelmi ős iparkamarák teljes kettéválasztásával volna felállítható, aminek a mai lerongyolt gazdasági helyzetben nincsenek meg a lehetőségei. Nem terhekkel járó uj költséges hivatalokra, hanem az iparosság gazdasági megerősödésére van szükség és ha ezen a téren mutatkozik haladás, akkor az a nyugedt és szenvedélyektől mentes légkör is biztosítva lesz, amely a szervezeti kérdéseknek az elintézéséhez szükséges. /MOT/O. ' r.RBEÉ JÁNOS EMLÉKEZETE. Ma egy esztendeje annak, hogy' a magyar társadalo- jiztositás kimagasló, úttörő egyénisége, dr.R o d é János, az Országos '/^ '.. első vezérigazgatója meghalt. Ebből az alkalomból csütörtökön délelőtt a belvárosi plébánia templomban gyászistentisztelet volt, amelyen dr.D r é h r Imre államtitkárral élén a nép jóléti- és xxm.lt ügyi minisztérium főtisztviselői kara és az Országos Társadalom Biztosító Intézet tisztviselői kara vett részt. Ezt követóleg a Fcrepesi-uti t.. víteuen az Országos Társadalom Piztositó Intézet tisztviselői kara B aI o g h Andor vezérigazgató vezetésével testületileg kereste fel elhunyt főnökének sir ját. Az intézet nevében Balogh Andor vezérigazgató méltatta a korán elhunyt kiváló szociálpolitikus kimagasló'érdemeit/ akit a kötelességtudás és a mar ti rémségig menő önfeláldozó munka példájául állította az Intézet ^tisztviselői olé. A szép beszéd befejezéséül dr.Balogh Andor elhelyezte RodI János sirján az intézet hatalmas babérkoszorúját. /MCT/TK. / Társadalom Biztositó Intézet j j