Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-23 [002]
— - ZU NEMZETGYALAZ ÁS E RT ELÍTÉLT LELKÉSZ /Folytatás 4. kirdáshoz./ Amikor ő megkérdezte,hogy kinek a felelősségére tegye ezt, a lelkész azt mondotta,hogy a gyerek szüleinek a felelősségére., Ö természetesen nem tett a pap ezen felsz ü litasanak eleget, sőt figyelmeztette a lelkészt, aki erre azt mondotta,hogy rendben van, öltöztesse fel tehát a gyereket ugy ahogy akarja. Az elnök szembesítette a vádlottat a tanúval, ez azonban eredménytelen maradt . •' - En is szerb vagyok - mondotta többek között Vucskovics ~ ®s roégls egy szerb pap ügyében mondom ezt a vallomásomat, mert ez az igazság. Semmi okom nincs arra, hogy valótlanságokat mondjak. Az elnök kérdésére,hogy egyébként milyen embernek ismert© a vádlottat, Vucskovlcs Gergely Így válaszolt: - Jó ember volt, de székiejtő, az azonban nekem egyáltalában nem tetszett, amit március 15-éh csinált,mert én tudom,hogy mi az a márcis tizenötödike és tudom, hogyan kell viselkedni ezen a napon. Méhes Ignác dr. törvényszéki bir° kérdezte most meg a tanút ól,hogy miért ment ő is a templomba, talán valamilyen hivatalos minőségben volt jelen? - Nem - válaszolja Vucskovics * hanem olvastam egy könyvet,amely március 15-éről sz°lt és amikor hallottam, hogy öz a nap nemzeti ünnep,rögtön el;.atároztam,hogy én is elmegyek a templomba-. - L ássa, ez nagyon derék dolog - jegyzi meg Töreky elnök. A vádlott szóialt fel ezután és kijelentette,hogy neki a faluban igen sok haragosa volt,mert amikor odakerült, erélyes kézzelc sinált rendet az egyházközségben és ennek tudja be azt,hogy eljárás indult ellene. Az elnök megállapította az iratokból, hogy nemzetgyalázás elmén egy izben már volt a vádlott ellen eljárás, de legfelsőbb kegyelem folytán ezt megszüntették. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék bűnösnekmondotta ki ^asztics ^zvetozárt nemzetgyalázás vétségében és ezért háromhonapi fogházra itélte el. Á z ügyész súlyosbításért felebbezett, a vádlott szintén felebbe zett. /MOT/ Ma. NYOLCÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY VOLT SZOLGABÍRÓT. Cseke Ernő dr. éolt siklósi szolgabírót súlyos testi sértés, izgatás és az állami és társadalmi rend felforgatás ura irányuló bűntett miatt ötévi fegyház büntetésre itélte a törvényszék,mert 1919-ben résztvett a siklósi ifjúmunkások megszervezésében. A szervezést igen erélyes kézzel hajtotta végre s az ifjúmunkások közül hármat igen súlyosan bántalmazott, Cseke dr, 1921-ben beszédet tartott azon a népgyűlésen,amelyen kikiáltották a baranyai köztársaságot . Felebbezés folytán a pécsi táblára került az ügy, amely tizenkét évi fegyházra emelte fel Cseke Ernődr, büntetését, A bejelentett vemmiségi panaszokkal ma foglalkozott a királyi kúria Rath-tanácsa 1Vi endelényi ^ászio kúriai bir ó előadásában. Polgár Viktor dr. koronaügyész, valamint Krenner Eászio dr, védő meghallgatása utja a királyi kúria &/ királyi tábla Ítéletét megváltoztatta s Cseke Ernő dr.-t nyolcévi börtönbüntetésre itélte. Az Ítélet jogerős ./i'OT/g Sz. KÉNYSZEREGYEZSÉGI ÜGYEK. - A budapesti királyi törvényszék megindította a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást Deutsch István /Király-utca 87./ be nem jegyzett divat és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. ifj. Mayer'Gyula ügyvéd. A követelések bejelentése február 13-ig az OHE központjánál, - Herlinger ^ál /^arai-utca 46./ textilkereskedő kényszeregyezségi ügyé ben a törvényszék a zn:R,n-^fc ^gsztfjjtette és a vagyonfelügyelő diját 2ol£ pengőben állapította meg./MOT/
