Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2

1929-01-17 [002]

A KERÉSIT.BSLMI ÉS IPARKAMARA KÉTSZÁZEZER PENGŐS KÖLTSEGGEL ÁTÉPITTETT AZ IPARCSARNOKOT. FEBRUÁR ELSEJÉN INDULNAK MEG AZ A PITKEZÉSEK. A több mint negyven eve fennálló Iparcsarnok - mint ismeretes - már régóta bővítésre és modernizálásra szorul' Az Iparcsarnok tisztázatlan tu­lajdonjoga miatt azonban évek óta nem történt semmi ebben az irányban. Az Iparcsarnok ugyanis a székesfőváros telkén érült. Az épületet azonban az állam emeltette. Emiatt évek óta tart a jogvita a kincstár és a főváros kö­zött és Igy az Iparcsarnok nagyobbszabásu restaurálása természetesen nem történhetett meg. A bizonytalan tulajdonosok egyike sem akart jelentősebb összegeket befektetni a fontos középületbe. Ez a régóta vajúdó kérdés - mint a Magyar Országos Tudósító megbíz­ható forrásból értesül - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara áldozat­készsége folytán végre nyugvópontra jutott. A kamara ugyanis kötelezte ma­gát, hogy az Ipar csarnok átépítésére még a tavasz folymán 200.000 pengőt előirányoz és nagyszabású, egységes kiállítási csarnokká képezi ki a reno­vált Iparcsarnok belsejét. A kiállítások adminisztrálására emellett az I­parcsarnok közvetlen szomszédságában modern irodai épületet emel. Az Ipar csarnokot kivülról is restaurálják, hatalmas fölhajtókat épit tétnek az épület kapui elé. Végeredményben a Kereskedelmi és Iparkamara a régi konstrukciójú, negyven esztendős épületet a mai kor szelleméhek meg­felelő stílusban és épitőmüvészeti felfogásban épitteti át. A május 4-én megnyiló nemzetközi árumintavásárt a Kamara mér a renc vált, átépitett Ipar csarnok helyiségeiben rendezi meg. A m.kir. kereskedelmi minisztérium ezzel az alkalommal biztosította a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát arról, hogy a Kamara részéről ho­zott nagy anyagi áldozatra való tekintettel a budapesti nemzetközi vásáro­kat tiz egymásra következő éven keresztül az Iparcsarnokban engedélyezi. Az Iparcsarnok karbantartását a jövőben - a megállap itott költségvetési kere­ten belül - a kincstár vállalja. A kincstárnak ez a kötelezettsége a követ­kező tiz év tartárnára/4zcl, Kétségtelen, hogy a Kamara áldozatkészsége, va­lamint a kereskedelmi kormány és a székesfcvár-s jóindulatú támogatása mind a főváros közönségének,mind az egész magyar közgazdasági életnek nagy gya­korlati hasznot jelent. Az értekezleten,amely ezeket a kérdéseket megvitat ta, az elnöklő Herrmann Miksa kereskedelmi miniszteren kívül résztvett a pénzügy­minisztérium, a kincstári jogügyIgazgat°ság, a székesfőváros tanácsé, a " Kamara elnöksége és a Budapesti Nemzetközi Vásár Vezetősége, megfelelő képviselők, illetve megbízottak révén./Mom/ B­TISZTA KRISTÁLYCUKROT ENGEDÉLYEZETT A PÉNZÜGYMINISZTER A MERÉSZEK SZÁMÁR; A: Országos Magyar Méhészeti Egyesület é» a Méhészeti "gyesületek Orszá­gé s Szövetsége közös és ismételt kórelmére W e te e r 1 e Sándor dr. pénzügy­miniszter az Ínséges méh-családok fél3egitésére kedvezményes adózású, tisz­ta, nem denaturált kristálycukrot engedélyezett. A raéh-családok feletetésé­re szolgáló cukor szétosztásával a miniszter az országos Magyar Méhészeti Egyesület* bízta meg és csak azok a méhészek részesülhetnek ebből a cukor­ból,akik az^Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek, vagy valamely más, alap­szabályszerűen működő méhészeti egyesületnek, vagy körnek tagjai. Ez az in­tézkedés azért történt, hogy a kedvezményes tiszta kristálycukor - a pénz­ügyminiszter intenciójának megfelelően - ssakls Ínséges méh-családok felség: té3*re szolgáljon,mert ennek a biztosítását a miniszter csakis az egyesüle­tek ^közreműködésétől és ellenőrzésétől várhatja. A méh-etetö cukor a napi ­árnál jelentékenyen olcsóbb lesz.. /MOT/B. . .í i

Next

/
Thumbnails
Contents