Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-04 [001]

/A Kézműves Kamara problémája. Folyta t_Jí__

s . / Majd alapos bonckéa alá foeszi a keresked< Imi minisztérium előadó tervezetét az u

rszágos Kézműves Testületről, kiemelvén, hogy a tervezetben elgondolt és ugyancsak az ipartestületek betetőző szerve gyanánt hivatott közf, ponti szerv alig lenne valamivel különb, mint egyik-másik ma is élénkebben £í működő ipartestület. Ezután foglalkoz 'az ipartestületek központi szervének cimkérdésével, ismerteti Spiegel Szigfridnek, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnökének álláspontját, ki odanyilatkozott, hogy "ha a kézmüvesiparosság tekintélyes része kamarának kivánja a központi szervet nevezni, nevezzék kamarának; nem ismerhetem el - úgymond Spiegel Szigfrid megokolt ság át annak a nagy harcnak és háborúnak, mely a Kézmí'ves Kamara ellen indíttatott*" A. Kézműves" Kamara szervezetének, az ipartestületi kör zoteknek és a Kézműves Kamara választmányának ismertetése után rátér a mű* a Kézműves Kamara fenntartási költségeire, megállapítván, hogy a költségekre minden egyes iparos évente 1.- pengőt könnyen elviselhet, mivel annak ellenértéke bőségesen megtérül, "Ha a munkásság - úgymond a mii - a maga szervezeteinek és intézményeinek a fenntartására nem filléreket, hanem pengőket áldoz, szégyene lenne a magyar kisiparosságnak, ha a maga, c saládja és utódai szebb jövőjéért évi 1.- pengős, azaz heti 2 filléres áldozatra sem lenne hajlandó." A nagyszerűen felépített s kitűnően megirt munka dr. Dobsa László közismerten kiváló tollából ered, ki tudvalévően a Kézműves Kamara ügyének ma legszakavatottabb ismerője és a kamara-mozgalomnak zászlóvivője. Munkájával gazdagította egyébként szegény kisipari irodalmunkat, nagy szolgálatot tevén a kisiparosságnak, mely immár, tisztán látva, döntnet saját sorsa és jövője felett,/MOT/B. DEBFJáCEKI ZOOLÓGUSOK BUDAPESTEN. A debreceni egyetem uj állattani intézete egyévi működése után már önálló tudományos eredményekkel szerepelt a Természettudományi Társulat pénteki szakosztályi gyűlésén. K n ó z y Gergely Jézustársasági atya és S z o n d y György tanárok a hazai légyfaunára vonatkozó munkáikat mutatták be. 0 r c s i Pál Zoltán tanársegéd, mesterségesen petézesre késztetett anyaméheken tett érdekes megfigyelésekot, amelyek a méhész t egyik legnehezebb kérdését, az anyátlanságot tisztázzák és a gyakorlati méhészetnek is uj irányt szabnak. Az érdekes előadást vetétettképek . illusztrálták. S z i 1 á d y Zoltán dr., az intézet vezetője a német és bolgár tudományos körök .meghívás ára résztvett a némotbirodalom és Bulgária állatvilágának kutatásában és ezen az ülésen mutatta be ezeknek az országoknak a faunájára vonatkozó adatokat , Az elhangzott előadásokért ellsmeréssel mondott köszönetet Zimme rmann Ágost, a szakosztály elnöke ,/MOT/E. A FŐVÁROS KÖSZÖNETE SZÉLL jóVsEFNENEK. S i p ő c z Jenő polgármester a székesfőváros nevében az alábbi köezönő-iratot intézte Szeli Józsefnéhez, Abaujtorna és Zemplén vármegyék főispánjának feleségéhez, aki a nyár folymán nagyszabású gyermeknyaraltató működése során abbnyi birtokát hatvan fővárosi gyermek üdültetésére átengedte. A köszönő levél igy hangzik: \ "Nagy örömmel értesültem a közoktatási ügyosztálynak a székesfőváros tanácsa ele terjesztett jelentéséből a folyó évi gyermeknyaraltat ás eredményeiről és arról a nagybecsű támogatásról, amel yel Méltóságod gyérmeknyara1twá^tató akciónk érdekében '-ifejtett. Nemes munkásságával abohyi csoportunkat ff szerető és gondos vendéglátásban részesíteni méltóztatott és ezért a szé[y ke sf óváros közönsége nevében hálás köszönetemet fejezem ki. " /MOT/B.