Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-16 [001]

KRISZTICS SÁNDOR EGYETEMI TANÁR ELŐADÁST TARTOTT A NEI. Zl TI KLUBBAN. Krisztics Sándor dr., egyetemi tanár szerdán este nyolc órakor a Nemzeti Klubban - a szokáson szerdaesti vacsora kereteben - előa­dást tartott. Az előadás elme:"Célkitűzés a politikában" volt. A vacsorán és az előadáson a magyar társadalmi .élet számos kiválósága jelent meg, akik osztatlan figyelemmel kisérték Krisztics dr. tartalmas előadását. Az előa­dás gondolatmenete a következő volt: A célkitűzés a politikában elsősorban az államcél elmelete szem­pontjából vizsgálható. Az államcél-elméletek az állami lét megokolását tar­telmazzák, 6a a racionalista felfogás szerint az állam céljául az egyén szol­gálatát állapítják meg, történet-bölcseleti szempontból pedig az államnak az alattvalóktél független létezését hirdeti. Ha a célkitűzés a politikában az összesig érdekében történik, ha aa egyéni érdekek kielégítésének célja az állami érdekek kielégítése mögött áll, akkor konzervatív jellegű a célki­tűzés. Ellenkező esetben, vagyis ha a célkitűzés az egyéni érdekek előmoz­dítását szolgálja, ekkor liberálisnak nevezhető a célkitűzés. Amikor gyen­ge az állam, nincsen védhető határa, sok az ellensége: akkor inkább a kon­zervatív célkitűzés rendszere a helyes. Viszont olyan korszakban, amikor az állam hatalmas és erős: a liberális célkitűzés a helyesebb. Fajok csak a reakciós vág;/ a radikális célkitűzések nyomán támadhatnak. A célr*ft kitűzése között - jelentőség és szükségesség szerint - sor­rendet kell tartani. A célok harmóniája magábafoglalja azt is, hogy a cél­kitűzés reális legyen. Csakis megvalósítható célok kitűzésének követelése kimeríti a reálpolitika fogalmát. A helyes reélpolitika azonban mégsem hagy­hatja figyelmen kivül.a nemzeti ideálok szolgalatát. A helyes külpolitikai célkitűzés szükségessé teszi, hogy l./á be] politika, 2 ,/A gazdaságpolitika, 3./A szövetségfcötő politika jó legyen és / végül azt is, hogy á«/a politika bizonyos foki /imperialista legyen. /IS' Az irredenta célkitüzés. nem imperiáljizi;fkus célkitűzés. Az irreden­ta: a nemzeti öncélúság szent megnyilvánulása. Az irredenta colok megvaló­sításánál Macchlavellivel kell tartanunk. Amikor Macehiavelliucft célról be­szélt, amely szentesíti az eszközt, akkor mindig minden olasz legszentebb céljára: az Unlta Italia-ra gondolt. A nemzet egységének szent céljáért nincs mit válogatni az eszközökben. A magyar külpolitikai célkitűzésnek a oékerevizió a centrális prob­lémája. Ennek a szolgálatába kell állítani összes célkitűzéseinket. A béke­revizió egyébként törekvés arra, hogy mind íöbb állam tekintse o trianoni békét olyannak, amelyen változtatni,kell T A trianoni békeszerződés kollektív . szerződés és igy ez a cél elérhető. Elérhető pedig a következő módokon: l./A békeszerződést aláirt államoknak a-bókepcntokkal ellentétes gyakorlat kö­vetésére történő rászoritásával, 2./ a győztes hatalmak közötti érdekellen­tétek kialakulásával,^./ a népszövetségi alkotmány tizenkilencedik szakaszá­nak alkalmazására való törekvéssel, 4./ annak tisztázásával, hogy e magyar nemzetet a háborúért nem terheli felelősség. A békekötés óta eltelt idő bebizonyította az uj rend nyomán támadt altalános pusztulást és egyre kétségtelenebbé válik, hogy mind' több és több állam közös érdeke lesz az összezavart állapot helyrehozatala. Magyarország szempontjából a világpolitika jov.:ndő alakulási lehetőségei szerint a tria­noni békeszerződós revíziója a következő esetekben történhetik meg: 1./ A dunai konföderátlos megoldás esetén, 2./ Ausztriának Magyarországhoz való kapcsolásc.vaiyHabsburg megoldás/, 3 ./Ausztriának Németországhoz való csat­lakozása esetén, 4./ Magyarország megegyezése valamelyik kisantant hatalom­nml,esetében. Ezek között a lehetesegek között kell megtalálni azt, amely szerint Magyarország ug,y tudjon elhelyezkedni a világpolitikában, hogy mihd több államnak legyen érdekében a régi határok olsszaállltésa. ^A magyar politikai célkitűzések közül a másik: az államforma rendezé­se . E célkitűzés elgondolásánál, meggondolandó, hogy e célkitűzésnek a kis­antant követelésére toirtónt kiküszöbölése, milyen termékenyitoan hatott arra, hogyha szan/íálás a legnagyobb rendben lebonyolítható legyen és az államház ­tartás megerősödjék. Erre a körülményre látszik feleszmélni a kisantant, most amikor a magángazdaság megerősítésének ideje elkövetkezett. Most egyszerre I / Folytatása jcö-vetkőzik:/ •

Next

/
Thumbnails
Contents