Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-16 [001]

"ÚJÉVI ÜDVÖZLET AMEAIKAI MAGYAR TESTVÉREINKHEZ" KLERELSBEPG KUNÓ GR ÖT KULTUSZMINISZTER ÚJÉVI CIKKET IRT AZ AbliRTLAI MAGYAR NÉPSZAVÁNAK. Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közrktatásüígyi miniszter az Amerikai Magyar Nérezava számára az évforduló alkalmával nagyobb* cikket irt, amelynek gondolatmenete a következő: -» Jól tudom, - irja bevezetőül Klebelsberg gróf - hogy az amerikai magyarok éber figyelemmel kísérik^ mi történik az óceánon innen, a régi hazában. De ezentúl érdekli őket az is, mik a mi nagy céljaink, mik a reménye ink és mmó' eszközöket mozgatunk meg, hegy eredményekhez jussunk. Ezután rámutat a magyar kultuszminiszter, hogy a nyugati remzetek mennyire tájékozatlanok voltak Keleteurópa politikai, gazdasági és nemzetiségi viszonyink felől. Csak ilyen körülmenyek közt volt lehetséges, hogy ellenfeleink Trianonban olyan békekötést diktáljanak, amely megfelelhetett Magyarország ellennégeinek, de nem állott összhangban a magyar területek föl rajzi és nemzetiségi viszonyaival. - Nagy, magyarajku területeket szakítottak el tőlünk - irja a cikk és gazdaságilag ls iparkodtak életképtelenné tenni bennünket, -^pületfa-erdőket alig hagytak és rengeteg vasúti vonalat szakítottak el. Katonailag

1 is lefegyvereztek bennünket, ( . A kultuszminiszter ezután arr°l ir cikkében, hogy a külpolitikai helyzet javunkra csak lassan alakul. Egy tér mindenesetre van, ahol bennünket semmiféle eszközzel korlátozni nem lehet. Ez: a szellem birodalma, A szel lem keresztüljár a diplomaták eszén ós azt záradékokkal korlátozni nem lehet. Ezért nyúltunk akkora erővel a kultúrpolitika eszközeihez. A magyar szt lem erositése, a mag--ar tömegek kiművelése, a magyar tudós gyarapítása: ez" lett a rólunk. A cikk ezután igy szól: - A háború eló'tt magasan felette álltunk Románia és Szerbia müveitségének. Ez az, amit röviden kulturfölénynek-nevesünk és ezt nemcsak fenn akar'juk tartani, hanem gyarapítani is igyekszünk. Mig a kisan tant államai körülöttünk állig fegyverben állnak és munícióra óriási összegeket adnak ki, az-alatt ml klinikákat, laboratóriumokat ós népiskolákat építettünk. - Az amerikai mag-arság bizonyára megérti, hogy mit jelent az, hogy az uto

;

:bi három év alatt ötezer uj tantermet és tanitói lakást építettünk. Kifejlesztei i igyekszünk klinikai és kórház-ügyünket, javitanl próbáljuk a magyar dolgozó tömegek szociális helyzetét. - Minden hónapban növekvő örömmel látom - irja Klebelsberg gróf hogy a félrevezetett nyugati és középeurópai nemzetek mennyire felismerik a magyar faj nagyobb bel3Ő értékét és mennyire sajnálják, hegy a műveltség alacsonyabb fokán álló népek javára bennünket égbekiáltó igazságtalansággal területileg és számbelileg kicsinyítettek. Csak a hitünk és a bizalmunk maradt nagy. - A jövőbe vetett bizalmunkat akkor növeszti az amerikai magyarság, ha együtt érez velünk. A háborl^előtt az amerikai magyarságban Itthon kivándorlókat láttak. Ma teljesen megváltozott ez a felfogás. Ma ugy érezzük, hogy ez, a mi sokat szenvedett nemzetünk két részből áll: az egyik rész itt szenvedj az Oneánon innen, a másik kint dolgozik, az Óceánon tul. Láthatatlan erők kötnek össze bennünket. A cikk ezután megelégedéssel mutat rá, hogy az Amerikában élő ma gyarck, lelkük sugallatát követve, segiteni akarnak a balsorssal küzdő anyaországon. A legnagyobb szolgálatot az amerikai magyarok akkor ttszik, ha az amerikai közvéleményt a Magyarországon esett igazságtalanságról felvilágositják és a magyar ügy iránt kedvező atmoszférát teremtenek. A világháború után ugyanis hihetetlenül megnővekádett a közvélemény nemzetközi hatalma. És U minél inkább -szegényedik Európa, mennél inkább vészit vezető helyzetéből, jj* annál inkább nö az Amerikai Egyesült Államok hatalma, uhol szinte korlátlan y ur a közvélemény. (•') Befejezőül igy Ír Klebelsberg miniszter: ^ / ' I F

r

lyt

a

tá

5& következik:/