Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-15 [001]

ZU ERDÉLYI PER/folytatás 7.ki adáshoz/ Ha Forgács Anna halálának okát keressük - folytatta Minich profesz szór, elsősorban a bonc jegyzőkönyv adataira kell támaszkodnunk. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy Forgács Anna milyen sérüléseket szenvedett. Ezek a sérülések a halál előidézésére teljesen alkalmatlanok.A boödaporctörések nem voltak áthatoló jellegűek, a az adott esetben belső elvérzésről szó sem lehet. A boncolás háromszor 24 óra múlva történt meg, s igy bizonyos bomlási jeleket a boncolóorvosok észleltek,de ezek a bomlási jelek nagyfokuak nem lehettek.A jegyzőkönyv sZe rint a sziv üres és petyhüdt volt. Ez ellenbizonyitéka az elvérzésnek, toms&miúk Az elnök itt félbeszakit ja az orvos szakértőt , s erélyesen rászól egy az utolsó padsorban ülő hölggre: - Ne tessék itt látcsővel nézegetni! - Figyelmet érdemel x. a szakértőnek az a megállapítása - folytat ta ezután a kis intermezzo után Minich professzor, hogy séma szivben, sem sz: erekben véralvadékot flem találtak. Ebből az következtethető, hogy Forgács Anna haláltusa nélkül, Illetve igen rövid ideig tartó haláltusa után halt meg. Narkotikus mérgezéseknél hosszas haláltusa után szökött a halál beállani, Adat egyetlen egy sincs arranézve, hogy természetes halál következtében hunyt volna el Forgács Anna. A grácl vegyvizsgálat eredménye szerint két-három gramm veronál volt a szervezel ében,ezt a mennyiséget csupán töredéknek kell tekintenem, mert a méreg egy része már elveszett a szervezetből. Magam sem hiszem, hogy Forgács Anna halálát veronálmérgefcés okozta volna. Mielőtt a halál beállott, valami más dolog jött közbe, és ezx eredményezte a halál beálltát, A valószinüs. g amellett szól, hogy a hétfőről keddre virradó éjjel ke lett valami méreganyagnak a szervezetbe be jutnia.A vádlott azt állítja, hogy szerdán hajnaiban beszélt a feleségével,aki halálsejtelmekről panaszkodott. Ha ez Igaz, akkor ebben az esetben is hullámzás forog fenn. A vádlott arról, hogy a feleségének bármit is beadott volna, sem az orvosnak,sem G

áldynak nem tett emlitést, ellenbena laikusok előtt megemlítette,xhH£ Feltűnő jelenség hogy ép ugy, mint a májusi mérgezés esetében, nem tesz említést Erdélyi az orvosoknak arról, hogy altatószert adott be a feleségének. Erdélyi és ^áldyxffisgncffl^mRmm szerdán 1/4 2-kor halva találták Forgács ^bmnát . Az előhívott orvos is konstatálta a halált. Délután 3 órakor érkezett, a holttesthez Pichler, aki váratlannak találta az elhalálozást. Tüzetesen megvizsgálta a holttestet és feltűnt neki, hogy a nyak jobboldalán.egy hoszszas sáv húzódik és a sáv területén a bőr puha volt.Ezjt annyira feltűnt neki, hogy elhatározta, hogy a következő napon tüzetesebb halott-szemlét fog tartani, Gáldy és Erdélyi faggatására megalapítja, hogy szívszélhűdés okozta a hálált. Figyelembevéve azt, hogy nem alvadt meg a vér az elhalálozás után, meg kell ál'lapítani, hogy külerőszak behatására utalnak a holttesten talált nyomok, s meg kell állapítani, hogy a nyakon talált elváltozásokkal Forgács Anna halála kapcsolatban áll.Kutatni kell, hogy nem poatmortálisan keletkeztek a nyakon ezek az elváltozások? Adottesetben egész sereg tanu látta, ennek az elváltozásnak á kifejlődését. Pichler feltűnőnek találta, a halottöltöztetőnőnek szintén feltűnt és megjegyezték, hogy Olyan a nyakon lévő nyom,mint amilyeót a z akasztóttaknál szoktak észlelni, s égy sereg tanu ugyanezeket az elváltozásokat lét ta a nyakon./Sz/ Ennek az elváltozásnak a fejlődése szinte tanuk jelenlétében tcrt nt- folytatta Minich professzor - A millstatti prvosok keztyüTTRihxmxmHm xmgmaijm kézzel való megfojtést vettek fel a halál okául, ez a feltevés azonban nem helytálló Kézzel való megfojtás esetén körömtől származó fólholddlaku és az ujjbegytől származó ujjlenyomatszerű nyomok maradnak,amelyek a jelenesetben nem fedezhetők fel. Greil vizsgálóbíró fényképen is látható kísérlete cáfolja meg azonban legjobban azt a suppozlciót, a fénykép ugyanis éppen azt mutat ja, amikor Greil dr. a kezét rátette a hulla nyakára, s a fényképből nyilvánvaló, hogy kézzel való megfojtást feltételezni nem léhez. ] - En már 1927. szeptemberében megkaptam az ügyészségtől az ügyre vonatkozó jegyzőkönyveket- folytatta a törvényszéki orvosszakértő - és már ab or meg kellett álapitanl, hogy nem kézzel való megfojtás, hanem zsinegelés történt. A nyakon található barázdák is a zsinegeléssel hozhatók okozati kapcsok tba, mert kötelékkel közvetített összeszoritásból származhattak.Igaz, hogy a zsinegelés esetében tipikusan harántirányban szoktak haladni ezek a barázdák, de irányukban lehetnek eltérések, Amifc főleg attcl a nivókülönbségtől származhatnak', amik a zsineg végének az ujjra való csavar t3átcl származnak a nyak elülső- és hátsó oldalán. A zsinegelés nyomai rendszerint körkörös jellegűek, a jelenesetben megszakad a folytonosság a baráz dák között, de ebből még a zsinegelés feltételezésének a cáfolatát nemlehelevonni. Ennek oka lehet egyszerűen az is, hogy a zsineg és anyák közé valamely lágy tárgy, zsebkendő,fehérnemű,vagy egyéb anyag került. < i '•• * folyt.köv/ /jp^ , na«í7&fiás LEVÉLTÁR . .