Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-15 [001]

F Hl T I n . /Folytatás./ - Érik az idő, a akik a trianoni szerződés igazságában tizt tak talán jobiszeműén, mit szolnak ahhoz, hegy azok a népek,amelyekről azt hirdették, hogy életük teljességét és minden vágyak kielégülését fogják megtalálni azokban az áilamkeretekben, amelyekbe elhelyezték őket l most a nyugtaiarságnak és a belső meghascnlásnak jelenségeit tárják Európa szeme elé, Éz nem a parlamentarizmus válsága, amely jelszó alá elbujtatni akarják, ez Trianon csődje, s ezt nem lehet elleplezni,mert akinek szeme van az látja és akinek füle fvm az hallja azoknak a történelmű ereknek dübörgését, amelyek e jelenség alatt rejtőzködnek és amelyek megérlelik a magyar igazság eljövetelének korszakát. - Én nem félek, rr.ert érzem, hegy a magyar kérdésben oly dinamikus erő'van, amelyet megsemmisíteni és visszaszorítani nem lehet. Nyolc éve tartom kezemet a nemzet ütőerén és ugy érzem, hogy egészséges , ritmusban ver, mint annak a fiatalembernek pulzusa,ff még nagyra hivatott. F, nemzetnek energiája évszázados és ezredes kultúrája biztosítéka annak, hogy amit célul magának .kitűzött, azt el is éri, fajkju - Ssak mi ne rontsuk el. Ne legyen a mi buzgóságunk szalmaláng és sohase mondjuk ki azt, hogy mindent, vagy semmiit, ne mondjuk ki azt sem, hogy egy tál lencsével megelégszünk. Tartsuk távol attól a munkától, amelyet a nag;/ nemzeti ideálok érdekében végzünk a belpolitikai ellentéteket. Tartsuk távol azt a harcot, amely másodrangú belpolitikai kérdésekben talán köztünk folyik, ne akarjunk belpolitikát külpolitikai szempontokból csinálni, mert különben ugy játhatunk, mint háború előttV szomszédaink, akik afelett veszekedtek, hogy az állami szállításoknál a Socda, vagy a Sohneider és Creusct cég nyerjeo ol a pálmát, Mi is afelett fogunk végeredményben veszekedni, ha igy cselekszünk, . ogy belpolitikai receptjeinket a Sfcjoda, avagy a Schneld ,r, vagy "Treusot cég szállitsa-e, Ova intem a nemzetet, hogy a nagy" idealjaí érdekében kifejtett munkájában belpolitikai kérdéseket hánytorgassrn egymás szemére. Végezzük munkánkat becsülettel és kitartással,' mert azt hiszem, ha talán ez a nemzedék nem volna képes a munkát elvégezni, hogy a Biblia szavával éljek, - utánunk egy elhivatottabberősebb nemzedék jön, amely bevezeti ezt a nemzetet az Ígéret földjére, e<.7-(7Ks &*> - Ezzel végeztem a külpolitikai kérdésekkel, legyen szabaí. egy pár szót szólnom a belpolitikai kérdésekről is. Azt mondják csőd « előtt állunk, hogy minőig rosszabb lesz a gazdasági helyzet, nincs mentség. Mérhetetlen túlzás. Kétségtelenül mutatkoznak á gazdasági krízis jelei, de nemcsak nálunk, hanem az egész világon, Anglia |i» év óta nem képes másfélmillió munkanélkülinek kenyeret adni, holott a viláí összes rezer~oárjai rendelkezésére állanak, Németországban,amely hetvenmlElIós nemzet, s ahol a gazdasági krizis nagyobb, mint nálunk, kétmillió munkanélküli van az iparban, s a hitelkrizis semmivel sem könnyebb'mint itt. Nálunk a baj az, hogy két kritikus görbe egy időben kulminál, a piac krizise és a hitel krízise, - A piac krizise már volt nagyobb, mint ma, hisz.en a nyolevanas években 017/an árak voltak a mezőgazdaságban, amedyek mellett csak tönkremenni lehetett. Hat forintos buza és négy forintos kukorica ár mellett rentábilisan gazdálkodni nem lehett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tegyünk meg mindent a krizis enyhítésére és kormány és társadalom ne fogjon össze abból a célból, hugy elérje mindazt, ami ebben a nehéz időkben szükséges. Mire van szükség? Szükség van arra, hogy termelésünket a külföldi piacokhoz alkalmazzuk, hugy fejlesszük exportunkat,mert • ma nem a piac jön hozzánk, hanem elvárja, begy piacképesen és versenyképesen tálaljuk fel termeivényeinket. SzEkség van arra, hogy az export terén elimínáljonk minden olyan visszaélést, amely egyik és másik" téren mutatkozott, s ezt kétszeresen hangsúlyozom, mert nem'vagyak barátja annak, hugy a való Igazat mindenkinek szemébe ne mondjam. /folyt, kir,/