Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-14 [001]

HALÁLOZÁS. Dr, A r z Ferencné,hzülotett B I n d o r Jolán életének 34. évében Szombathelyen elhunyt.Korai halálát nagy és előkelő rokonság gyászolja,Temetése Szombathelyen,csütörtökön délután 4 órakör IOSZ./MÓT/NÍ Fro domo :Németh Imre, a KOT. szerkesztője tisztelettel kéri a napilapok t. szerkesztőit a fenti hir szíves átvételérc; /MOT/N. A FELROBBANT EKRAZIT MEGSEBESÍTETT EGY KISFIÚT. Rákospalotán, az Ágoston utca 9 számú házban Halász Béla 14 év^s tanul

0 egy üvegbe ekrazltot tett és azzal játszott. Játék közben az ekrazlt felrobbant ős a szétröppenő üvegszilánkok a tanulót balszemén súlyosan megsebesítették. A segitségül hívott mentők a tanulót súlyos állapotban szállították a pesti Mária-utcai szemkli- • nikára./MOT/M. BUDAPEST LESZ A JÖVŐ* FÜRDŐVÁROSA. Hétfőn este Pávay- Vájna Ferenc bányafőtanácsos f Hollós Mátyás Társaság felkérésére a Császár—fürdő Hollós Mátyás-termében Igen érdekes előadást tartott Magyarország kincseiről, az eltemetett forrásokról . Bevezetésül felolvasta,az egyik napilapban 1927.május 7-én közölt cikkét ,melyben Budapest fürdőváros hasznosságát tárgyalja. - A Hollós Mátyás Társaság, előadássorozata azt a célt szolgálja - foly. tátta előadását Pávay-Vajna Ferenc- ; hogy felhívja a figyelmet a gyönyörű budai hegyvidékre, •• ,amelynek az a legnagyobb hátránya, hogy a budai hegyekben nincs viz* Fedig ezen a vidéken a múltban nagyon sok és bő forrás volt.Többek között a Svábhegy forrásai látták tl a régi vár vízszükségletét, a Zugligetben Mátyás király vadászházában fürdő volt. Ezekből is láthati , hogy nem szárazak a budai hegyek, és mégis a forrásvizek egy idő óta kiapadtak. Ennek oká talán a budai vízvezeték készítésekor előállott ideiglenes mesterséges elzárásban kereshet ő. . Akkor még a vizvezeték elég vizet szolgáltatott, de mosfr^ó'gy- uj strandfürdőt épiten nem volna elegendő viz . - Azt is hangoztatják, hogy a Ladái hegyekben fúrással sem lehet vizet találni, mert a dolomitban nincs viz, vagy a víz nem száll fel.Példákkal bizonyít ja,hogy a dolomit és a mészkő sok vizet tartalmaz, még pedig nemcsak hideg, hanem langyos, sőt meleg vizet is. A langyos és meleg viz pedig felszökik, amint a lillafüredi fur ás is Igazolja. Az a meggyőződésem, hogy a budai hegyekre vonatkozó felfogásokat mídositani kell. Nem tudjuk azt sem, hogy ml van a budai hegyek aljában a dolomit alatt, ezt is fel keli kutatni.A hévvizTkuta t᧠indokolt, mert a környékt^mindenütt találunk mósz_ kő- tufát, aminek hévvizi tét senkisem vonja kétségbe. Ezután áttért a Duna vonalán feltörő melegforrások kérdésére. Némelyek szerint ezeket a forrásokat a budai hegyekbe lehullott s a föld mélyébe került csapadékok táplálják. A tudósok különböző ásványokat vizsgálat tárgyává tette k és azt tapasztalták, hogy bizonyos hőmérséklet mellett több _ kevesebb vizet termelnek. Ezek alapján a lesülyedt magyarhorvát medence területén nagymennyiségű viz és gáz kínálkozik. - Küzdenünk ke 11faz ellen a téves hit ellen,hogy az uj fúrások ártalmára vannak a régi eknekvPé Idákkal igazolja e feltevés té.ves voltát. Nagy vétek, hogy drága pénzfcrt veszünk külföldi szenet,amikor rajta járunk az önként kínálkozó olcsó fűtőanyagon. - Bátraké a szerencse ! - fejezte be előadását Pávpy-Vajna Ferenc. - Én 4o azt szeretném, ha minél többen lennénk bátrak ezen a téren és minél töby ben szerencsések a források feltárásában. , Yj S z á v a y Gyula főtitkár megköszönte az előadónak rendkívül érdefTl kes előadását s bezárta az értekezletet. /Folytatása következik./