Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-10 [001]

EGYHÁZ I ' HÍREK. A REFORMÁTUS TEOLÓGIAI KONFERENCIA BEFEJEZŐ ÜLÉSNAPJA ÉS A REFORMÁTUS LELKÉSZNÉ SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE. Csütörtökön érkezett el utolsó eseményeihez a^buda pesti református teológia ezidei konferenciája. Az elnöki megnyitó ésfcözének utón S z ab ó Imre budapest-fasori lelkész emelkedett szólásra, "nogy "Az uj magyar közszellem és a református keresztyénség" cimü előadását megtartsa: - Ma a szociális közgondolkozá3 inkább félelemből, mint önzetlenségből táplálkozik, mendstta Szabó Imre. Telik-e a mostani magyar nemzedékről gyökeres szociális reform? Komoly és nagy kérdés ez. Az Amerikába való kivándorlás csak a régi, igazi Magyarország visszaállításával akasztható meg. A római egyház p-f olytatta Szabó lelkész, - mint tízes paripát fogta szekere elé az uj szociális korszellemet és intézményeiben a karitatív lelket öltöztette valóságba. Igenis, meg kell látnunk az értéket a másik oldalon, is -if&elelt egy közbeszólásra Szabó Imre - mert csak ez az álláspont illik református emberhez es csakis Így okulhat, védekezhet. Tanuljuk meg, hogy hitelveinkért tűrni is kell, értsünk ahhoz a művészethez^ amelyet az idő kivárásának neveznek. A Kálvinizmust lelke mélyéig sújtatta a háború és a háború elvesztése, de a református egyház - egyház akar lenni, nem "szabad-társaság", ahol csupán szürke élményünk von az igazságról, de egyben nem vagyunk igaz emberek. Az egyházon kivül állék emancipálták magákat az Isten uralma alól, redig az úgynevezett "független vallásosság éppen a predesztinációnak a meghamisítása. Az egyéniség korláttalan kiélése menthetetlenül süllyedést hoz létre, zür-zav;. rt,életuntségot teremt. - Szubjektív hangnak sincs helye a szószéken, mert igy az idealizált csőd-eszeétika emelkedik széppé; kívánatosabbá lesz az ember számára igy, hogy Lucifer híve és ne Krisztus követője legyen. Helyettesíteni Istent annyira, hogy már szükség se legyen rá: nagyobb veszedelem magánál az atheizmusnál is. Nem indir ekt, hanem',"közvetlen tekintélyek után epedünk, erről a legnagyobb óhajáról a protestantizmus semmi körülmények között sem mondhat le. Gondoskodnunk kell róla, hogy a munkásságnak a kommunizmus #7£, való okulása, megtérése kárba ne vesszen:, a református egyház teljesítse nemzeti orálló-tlsztét. Valóságos szerencsétlenség az, hogy anikor a legszörnyűbb szociális kérdések szakadékai tátonganak a nemzet testén, akkor vannak, akiknek számára egyetlen létkérdés:a királykérdés mielőbbi megoldása. Nem nyugodhatunk bele, végezte Szabó Imre, az állami jótékonyság egyoldalú felekezeti alapon való kiépitésébe sem. Lelkes taps fogadta t fasori lelkész fejtegetéseit, melyekhez Varga Sándor esperes, Gödé Lajos püspöki másodlelkész, Bogdán Gyula, Uray Sándor, Enyedy Andor dr., vitéz Jávor János, vitéz Komáromi János lelkészek ós B.Pap István teológiai tanár szóltak hozzá. Ravasz László dr. püspöknek a belmissziói kérdés megoldásáról hirdetett előadása elmaradt, a püspök akadályoztatása miatt. A déli szünet után Budai Gergely budapesti teológiai magántanár "A református intelligencia egyházIasságá

M-ról beszélt. A legmagasabb képzettségi', tudós lelkipásztorokra van szükség, mondotta egyebek közt az előadó. A tudomány csak azok előtt ellenszenves, akiknek számára c tudás teher, mint ahogy a szépség csak a nemszépek szemében rut valami. Vegyük ki részünket a társadalmi bajok gyógyltgatésábcl. Magam, mint vallást:-nár, folytatta Budai Gergely, nagy súlyt helyezek arra, hogy diákjaimat a legnagyobb felelősségtudatra neveljem. Kényelmeskedés jogcímén hem szokhatunk el a templomba-járástól. A nagy város civilizációja a legnagyobb ellensége minden vallásos kaitúrának. Alakítsunk ki olyan egyházi közvéleményt, amely semmiféle erkölcstelenséget nem tür meg. A tetszéssel fogadott előadás után több hozzászólás következett, majd a konferencia o. záróelőadójára, Enyedy Andor dr. miskolci Ajf lelkészre került sar, ; .JL "a református keresztyénség lélek- és életformáié erejé

w-ről szólott: református egyház bibllás szelleme fejleszti ki a Hu* lélek valóság-érzékei, úgymond, ember- és életismeretét. Olyan élet-légkört //G alakit ki, a melyben Ismeretlen a babona, a politikának, a művészetnek, a 'á tudománynak, az erkölcsnek magasabb tekintetektől függetlenített öncélúsága. J ' /folyt. köv./