Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-10 [001]

HÍREK. AZ ORSZÁGOS KÉZMŰVES TESTÜLET A KÉZMŰVES KAMARA ELLEN. Az ország ipartestületei mint ismeretesj a kereskedelmi miniszter rendelete értelmében rendkivüli közgyűlést tartoznak egybehívni, h*>gy nyilatkozzanak a miniszter által feltett kérdésekre: akarnak-e az ipartestületek egy országos központi szervezetet, ha igen, kivanják-e érnek kézműves kamarai elnevezését, vagy pedig a kereskedelmi és ii arkamarák kézművesipari külön osztályának kiépítése mellett foglalnak állást. Az Országos Kézmüved Testület o kérdésoen körlevelet intézett az ipartestületekhez, s az iparosság tárgyilagos felvilágosítása érdekében rámutat azokra az anyagi terhakre, amelyek az ipartestületi reformnak amúgy is jelentékeny és az *'é

m ' "• iparosságra háruló költségei mellett, egy központi szerv felállításával j'árnak. 0sonkamagyarország területén 245.738 ipari üzem van, melyeknek 6? %*+á segéd nélkül dolgozik. Ipartestületi kötelékbe*}csak 132.DOO képesített iparos van. Az ipartestületek átlagos évi bevétele mindösszes 2.880 pengő volt. Az összes évi tagdijbevé, tele az ország Ipartestületeinek 1926-ban 944. OfO pengő v-lt, mely összegnek több mint egynegyedrószét kellene ma feláldozni, ha a központi szerv költségvetése egynegyedmillio pengőt tenne ki, amint azt az Iposz kalkulálja* A német kézműveskamarák fentartása átlagosan 266.000 p^ngő, ezek pedig csak kerületi szervek átlag 15-45.300 kézmüvesiparossal. Nem képzelhető el, hogy az Tszág összes iparosainak ügyét egyetlen hatósági jellegű szerv lássa el. Az igazi komoly munkát továbbra is a kereskedelmi és iparkamarák látnák el. Az Iposz a központi szerv céljaira adóztatás utján behajtani szándékolt negyedmillió pengő összeget csak fizetésekre és regieköltségekre szánta. KQI vannak a munkaprogrammá' a felsorolt feladatok megoldásához szükséges összegek. Komoly számításck szerint az ipartestüléti reform kapcsán a meglevő ipartestületek tagsági-dljtotblete körülbelül 700.OfO pengő. Az uj ipartestületi hálózat pedig körülbelül 8(0.000 pengő uj terhet fog az iparosságra róni. Lehet-e ezen tulmenőleg akár egynegyedmillió pengőt is kiszorítani adóztatással az iparosokból, mikor az Ipartestületi tagdijakat sem tudják megfizetni. Hiszen az 1926-baubefolyt tagdíjbevételek több mint 4

n t-kt teszik ki a tagdíjhátralékok, melyeknek összegét 19.27 Niben 500.000 pengőre becsülik. Az országos Kézműves testület véleménye szerint fontosabb, hogy az iparosság a kamarákba ós a parlamentbe legértékesebb képviselőit küldje és hogy a kormánytól és a hatosé, goktól független szabad érdekképviseleteit fejlessze és ezzel adóztatás ós állami kényszer nélkül segítse elő gazdasági előrehaladásét. A kereskedelmi és iparkamarai illetékterhek változatlan fentartása mellett, nagyon megfontolandó egy központi szerv súlyos terheinek elvállalása, amikor a kamarai intézmény keretében a külön kézművesipari osztály kiépítésével az iparosság ujabb anyagi terhek nélkül reorganizálhatja képviseletét. Ha azonban az ipartestületek mégis elvállnák e terheket, akkor csak az ipartestületi reform végrehajtásé után jöhet sor a központi szerv létesítésére, mert a házépitést nem lehet a tetőnél kezdeni. Ez esetben is az uj szerv csak Ipartestületi központ lehet, de semmiesetre sem nevezhető kamarának, mert nélkülözi a kamarai intézmény lényegét, tartalmát és hatáskörét ./MI.T/R . VAObObA L INI OH VIDOR TISZTELETÉRE. A Terézvárosi Társaskör, elnöke D 1 n i ú h Vidor kormányfőtanács03, fővárosi bizottsági tag névnapja alkalmától január 12.-én, szombaton este fél 9 órakor a Kör kaszinóhelyiségében «. társasvacsorát rendez. /MOT/B. j TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS. Az Erzsébet. Népakadémia január 13.-án, vasárnap j az Országház belsejének megtekintésére tanulmányi kirándulást rendez. Találkozás reggel 9 órakoe az országház I. számú kapuja e*lőtt, az Andrássy szobrr mögött. Vezető: Pert r'a m Ferenc tanár"/MOT/B.