Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-09 [001]
K—EGY BORKÓSTOLÓ UTÓJÁTÉKA A BÜNTETÖTÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Mcha községben mult év májusában nagy borkos toló volt a Hangya vendéglőjében. Az egyik asztalnál iddogált* egy nagyobb társaság, köztük Moharos Gábor gazda^ is. Csöndes beszélgetés közben szó került Kun Bélára is, akit abban az időben fogtál el Ausztriában és a lapok azzal foglal koztak, hogy a magyar kormány kikéri az osztrák hatóságoktol. A beszélgetésben résztvett Moharos Gá D or is, - aki a vádirat szerint - viharosan éljenezni kezdte Kun Bélát és azt kiabálta, hogy "addig, amíg vissza nem jön Magyarországba, nem lesz az ország Magyarország." A feljelentés alapján megindult Moharos ellen az eljárás és a büntetőtörvényszék S ze mák-tanacsa ma vonta felelősségre a Kun B élát éltető gazdát. - Bűnösnek érzi-e magát? -kérdezte a vádlott-tól az elnök. - Nem én kérem nagyságos elnök uram, olyan szeszes voltam én akkor, hogy tudomisén miket beszéltem össze. Amikor ital van a fejemben, magam sem tudom mórt, rámjön az ellenkezés,osztán mindenkivel ellenkezek.hangzott a védekezés. A biróság kihallgatott egy csomó tanút, köztük Kalmár J.Sándor mohai gazdálkodót. - Balolgattunk, iszogattunk - mondta a tanu vallomása során s az igaz, hogy Moharos éltette Kun Bélét. De kérem szépen egészen fel volt már öntve a komám, maga sem tudta, mit beszél.Már italos volt,amikor bejött a kocsmába, s láttuk, hogy rajta van az ellenkezés. Ilyenkor a családjával Is J3 sze szokott veszni. Azért mondta azt a KunBéla-dolgot, hegy ne passzujjon a szó.- Majd még elmondta a tanu azt is, hogy a vádlott rendes ember a falujában, most is egyházi férfi, s a komnuin alatt sem volt vele semmi baj, sőt a kcnr-unisták akarták felakasztani, mert velük is ellenkezett. A tanuk kihallgatása és a perbeszédek elhangzása után a bíróság y.oharos Gábort felmentette az izgatás vádja alól, azzal az indokolással, hogy teljes ittas élapotban mondta az inkriminált kijelentéseket. /MOT/SY. ZU FR0HA3 ZKA EMLÉKALBUM /folytatás 5. kiadáshoz./ Hindy védő kérdésére megjegy ezte,hogy a"nihll obsta" nem ajánlás és nem felülbírálás. Egyébként, amint mond otta, bizonyos naivitásokat Is észlelt a munkában. Schumann Fatrik dr. kanonok, premontrei főgimnáziumi igazgat 0- a következő tanu, azt adta elő, hegy amikor őt is megkeresték,hogy cikket irjona munkába, azt gondolta, hogya munka kiadásé nák gondolata illetékes köröktől ered. Az elnök kérdésére kijelentette, hegy amikor a munka a kezébe került, nagy bosszúsággal kellett megállapítania , hegy a saját cikkébe is értelemzavaró hibák csúsztak be, szavak Icimaradtak, pedig gépelten küldette el a cikket. Most, hogy utólag látta a munkát, megállapíthatja, bogy nem irt volna bele, ha tuata volna hogy ilyen lesz, Á nyolcvan pengős ár és a nyomdai kiállitás között egyébként is nagyaránytalanságot lát . Ezután ifj. Toldy László dr. főmagánvádlót hallgatta ki tanuként a törvényszék. A sértett azzal kezdte vallomását,hogy Prohászka püspökhö nagy lelki barátság^ füzéé, s mikor soRgiacLtx a püspök meghalt,sokéig gond->lko zott azon,hogyan tudna oszlopot állítani az emiékezétének. Kallivoda ezred es felszólítására elhatározták az enilékalbum kiadását,amelynek célját a bevezetésben rögzítették le. Körleveleket intéztek a netabilltásckhoz, amelyekben felkérték őket arra,hogy cikkeikkel működjenek közre Prohászka püspök emlékének a megőrzéséhez, -Ugyebár az albumban lapszemelvényeket ls átvettek? - Igen. - Ha jól emlékszem, huszonnyolc oldalt vettek át a Nemzeti u jságból? - kérdezte az elnök. - Pontosan már nem tudwm, körülbelül ennyit lehetett. - Kért erre engedélyt a laptól? - Nem. í - Hát tessék elmondani, hogy hogyan állították össze tulajdonképpen a könyvet, Toldy László dr. elmondotta hogykoncepciója az volt,hcgyaz első eészben a temetést ismerteti, a másodikban következtek Prohászka püspök életé bői való részletek, a harmadik részben szerepeltek a notabilitások cikkei. Azután hozzáfűzte,hogy a számozás nem azért kezdődik újra, minthogyha ez nyom dai hiba lenne, hanem ezt ő maga akarta Így,hogy ezzel is kidoraberitsa a háre-m rész különállóságát. /Folyt.kov. M./
