Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-09 [001]

A RIFORMÁTUS T OLCGIA KONFERENCIÁJÁNAK SZERTAI NAPJA. A budapesti református teológiai akadémia konferenciáját ma foly­tatták, a budapesti és a vidéki lelkészek nagy érdeklődése mellett. Vas Mihály tb. esperes elnöki megnyitója után, az első előadást Varga Sándor, a vértesaljai egyházmegye esperese tartotta, "A falu élete református szempcntból"cimme1. Több évtize^ps tapasztalatai alap jón igen érdekes képet rajzolt a falu egyházi életéről. A fit al lelkipászto­rokhoz azt a felszólítást intézte, hegy néZzék a falut azzal a szemmel, amellyel Krisztus tekintett az egyszerű emberekre. Az áldozatkészség cso dálatos mértéke nyiltakozik meg a mai magyar falu népénél, ^úgymond, az elő dó. Az egyke nem felekezeti bíin, hanem úgyszólván teljesen gazdasági okod­ra vihető vissza, ez azonban nem jelenti azt, Mintha csakis gazdasági esz közökkel lehetne a helyzeten segíteni, mert hiszen az anyag szülője is szellem. Fájdalmas tényként állapitom meg, hangoztatta Varga esperes, hog a politikai és felekezeti ellentétek a falut is mindinkább nyugtalanít­ják. A református világnézet elég erős arra, hogy a nemzetet megujitó e­rokkel gazdagítsa. A mag/- ar református emberben vallás és erkölcs teljesei összeforft. A lelkész, a tanitó, a presbiter legyen példaadó gárda, amely a gyülekezet álőtt jár. Nem a világ átlagerkölcsét hirdetjük, a szabads. népe vagyunkjVjnem a féktelensége és semmiféle demagógiával nem tartunk kö­zösséget. Előadása végén Varga esperes kifejtette, hogy a hatosztályu nép­iskolának nyolcosztályúvá fejlesztése igen helyes gondolat, itt azonban a falu társadalmának tapasztalatait minden tekintetben értékesíteni kelle­ne. Az előadást számos hozzászólás követte, s a felszólalok közö taroltak: B. P a p István teológiai tanár, l o d e Lajos, V ás á r h e ly i pá] vitéz Jávor János és 0 1 a s z Sándor lelkészek. A második előadást, amelyet "A református munkásság megnyerése és m< szervez'ése"' cimmel B o g d á n Gyula Wekerle telepi lelkész tartott, szin­tén nagy érdeklődéssel fogadták. "A református egyháznak legfőbb feladata a munkássággal szemben, hogy a legbehatóbb pásztorolás és szeretet-munka áj tal igyekezzék mentől tevékenyebb módon belekapcsolódni a munkásság életé­be, azokat mííködő egyháztagekká tenni, másrészt pedig az, hogy megvédel­mezze őket minden kizsákmányolás, szellemi ős fizikai elnyomatás ellen."Az előadás felett kifejlődött vitában Szabó Balázs, ü r a y Sánder, I i c z e Gábor, Bernjén István lelkészek vettek részt, majd általános tetszés mellett beszélt V i c t o r János dr. budapesti teológiai tanár és ezeket mondotta: "jjem hatalmi szempont vezet bennünket a munkásság * mc nyerésé"-nél, látnunk kell, hogy roppant erkölcs, kérdés sebei tátonganak a munkásság testén. Első dolgunk legyen tehát az Igehirdetés módszeré­nek és stílusának ilyen irányban való reformja. A szociális prófécia nem billenhet át a demagógia oldalára, a hunt észre kell vennünk a munkásban éppen ugy, mint a tőkében, viszont az érdemeket mindkét oldalon ismerjük el Az egyház. feladata éppen az, hogy józan és joték.ny kiegyenlitó legyen." A.déli szünet utón Veress Jenő, a budapesti teológia magán­tanára., tábori alesperes tartott nagy előadást, "a modern elet nagy erköl­csi problémái"-ról." A világ kulturális válsága lényegében erkölcsi válséi úgymond Veress Jenő, - mert az erkölosi eszmények kötelező ereje halványo­dott el. Természeti, társadalmi, értelmi és esztétikai jellegű lett mű­veltségünk és azt hisszük, hfcgy ezzel elértük az emberi tökéletesedés leg-^ magasabb fokát. Erkölcsiségtől független művészi kultúrában látjuk az ide;' tökéletességét, s elfelejtjük, hogy magát a kultúrát is erkölcsi erőkifej­tés hozta létre." Igen érdekes£és behatóan szólott ezután az előadó a házf ság, az erkölcsi, a nemiélet válságáról, majd igy folytatta: " A nemiélet tultengésein. csakis az észfeletti etika diadalmaskodhatik, a vallás képes csupán arra, hegy a démoni erőket legyűrje. A vallás örökkévaló érte me akkor marad meg, ha a társadalom mentésében és ujjáalkotásában bizonyít 7 ja be törhetetlen fölényét." A gyűlés további folyamán Pálóozi-Horváth Zoltán dr. egyházmegyei fő jegyző, majd Lukácsy Imre dunavecsei lelkész elnökölt. A mai napot Sebes­t-én Béla szentesi lelkész biblia-magyarázata zárta be. /MOT/F. ')

Next

/
Thumbnails
Contents