Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-09 [001]

/illetékes hely és Almósy László nyilatkoz atu a vallásalapuk ügyéhen.Folytatás. 1./ tárgyalás végett az ellenőrző bizottságnak küldötte meg. Az ellenőrző bi» zottság albizottságot küldvén ki, annak jelentése alapján javasolta a minisz­ternek a Nemzeti Hitelintézet r.t. többségét biztosító részvények megszer­zését. A Nemzeti Hitelintézet keresztény célú alapitás volt, erre való te­kintettel és a kisemberek tőkéjének megmentése érdekéből tartotta szüksé­gesnek a kormány ennek az intézetnek szanálását. És csak, amikor ez már megtörtónt, tehát egy már szanált intézetnek részvényeit szerezték meg az alapok. A részvények megvásárlására túlnyomó részt az alapok jövedelmi fe­leslege fordíttatott, csupán egy és egy fél milliárd papírkorona vétetettA* /értékpapírban fekvő/ törzuvagyonból igénybe, ugy hogy ha itt a befektetett pénzeknek svájci franra való ót és visszaszámitása szerint egy hatmilliár­dos vesztességre történik hivatkozás, ezzel szemben áll az, hogy ez a vesz­tesig nem a törzsvagyent érte és valóságban vagyongyarapodást eredménye­zett a jövedelmi feleslegnek egy most már jól megalapozott és kiválóan ve­zetett .tntézet részvényeibe való befektetése. Az elnök mikénti kinevezése főkegyur nem léte következtében nehézségekbe ütközött volna és ezért önként adódott az a megoldás, hogy a ki rályl ,;s rostitum szerint is társelnökként működő hercegprímások a bizottság­ban való tényleges elnöklésre külön is felkérettek. Egyébként is a katholiku egyház hierarchikus szervezetének inkább megfelel, hogy a magyar katholikus e'gyház mindenkori feje, a hercegprímás vezesse a magyar katholicizmus egyik legfontosabb szervének, az ellenőrző bizottságnak tárgyalásait. Az előadottakbél nyilvánvaló, hegy a kifogásolt intézkedések abból az átmeneti helyzetből fakadnak,, hegy legfőbb kegyúr nemlétében Ideig­lenesen gondoskodni kellett az ügyvitel folytatásának lehetővé tételéről. Az állam által a hitfelekezeteknek beruházási célokra, rendélk zésre bocsátott költségvetési hitelekből kölcsönök felvétele ugyanúgy törté­nik, mint ahogy e részben a kiegyezés óta a magyar kultuszminiszterek eljár­nak, hogy t.i. az állami költségvetés indokolásában az illető rovatnál kérik hogy annak terhére a felveendő kölcsön törlesztésére szolgáló annuitás enge­délyeztessék. Ez történt a katholikus célokra felvett kölcsönnél is, amely­nek hozadéka az egyes egyházmegyék ós szerzetesrendek között az akkori hercegprímás előzetes hozzájáruláséval felosztatott és a beruházási segély­ben részesülő egyházmegyéknek és rendeknek a nyújtott támogatásra vonatkozó nyilatkozatai az ellenőrző bizottságg>.al közöltettek, vagyis ez ügy körül a legcsekélyebb titokzatosság sem volt. ­ALMÁSY LÁSZLÓ NYILATKOZATA: A Magyarság mai számában a vallásalapokra vonatkozólag hírla­pi közlemény jelent meg, amelyre észrevételeim a következők: —y — A közlemény báró Forster Gyula memorandumán alapszik s olyan I súlyos vádakat tartalmaz, hogy önkény uralkodik a vallásalapek kezelésében, j ' a törvényes szabályok súlyos megsértésével. Ezzel szemben meg kell állapita­\\ nem azt, hogy a magyar katholikus vallás és tanulmányi alapokat a fennáll 0 ! '} szabályoknak megfelelőleg a kultuszminisztérium kezeli, az ellenőrzést pedig ;' az 1883. évi legmagasabb királyi leirattal rendelt bizottság teljesiti A !, konkrétumokra' vonatkozólag ki kell jelentenem ; ".-'f oV T t \rc'-T •'. •' :

Next

/
Thumbnails
Contents