Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1990-1991 (1-a-82)
1991. június 19. / Egyetemi Tanács ülés - Bartai Ferenc volt főiskolai questor rehabilitációs kérelme
Tífpig§p-M-:'-"- з - /fZ3 Elméleti irányit ottságú képzés Nagyobb hangsúlyt fektet a művészet elméletre, feltételezi hogy az elkotó tevékenységet megelőzi a theoretikus fölkészliltság. ' Most megpróbálom röviden fölvázolni, ho^y a fentiekből milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak. Először az 5+2 éves képzés "monolitikusságát", támadhatóságát azzal látom áthidalni: 1. ) Ha a három és fél éves képzés után - amikor a hallagatók a tanárszak "leadása", vagy felvétele mellett döntenek, ne csak erre a szakirányra jelentkezhessenek kívülről jelöltek, hanem az autonom művész szakirányra is. Természetesen ugyan azt a képzettségi szintet kell megkövetelni a jelentkezőktől mint amit a nálunk elértek a saját hallgatóink. Ez gyakorlatilag különbözeti vizsgát jelent, melyen első lépésoeíy a szakmai felkészültséget kell vizsgálni, második lépésben a kötelező és a kötelezően választható tárgyakból való készültséget. (Az utóbbinál elképzelhet hogy bizonyos tárgyakból elfogadnánk a más intézményekben sikeresen teljesitett vizsgákat. Ehhez jobban kellene ismernünk a saját tantárgyaink tartalmát !) 2. ) A mester iskolát teljesén nyitottá kell tenni.(Kortól, végzettségtől eltekinteni, kizárólag n szakmai rátermettséget vizsgálni.) Különösen indokolt a bevezetendő tandij mellett. X A továbbiakban az oktatásunk belső strukturális kérdéseire térek ki. A jelenleg működő rendszer nem akadályozza az "áthallgatásokat" sem intézményen belül, sem pedig intézmények között. Azt kell mondanom, hogy akik nem éltek vele nem is merték a jogaikat, Nyomatékositani kell ezeket a lehetőségeket és néhány kérdésben szabályozni is.
