Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1975-1976 (1-a-67)

1975. szeptember 9. / Egyetemi Tanács ülés - Murális oktatás rendjének megvitatása - Személyi kérdések - A művészettörténet vizsgarendjének megváltoztatása - Királyi Róbert volt hallgató kérelmének elbírálása

llurálic QÜfnjolt ol hallgatok részére

itatási uervezete a Képzőművészeti

• elsősorban Főiskolája «

festő-grafikus

Az épitészet a táj-város-épület kialakítását jelenti. Egyik a másik függvénye - kölcsönös összetartozásuk a társadalom anyagi « szellemi szükségletei és potenciája szerint alakul.

Ismereteink gyarapodásával az utak, terek, épülettömbök uj anyagok és technológiák alkalmazásával születnek, Az épités nagy tömege ma már szerelési tevékenység: a különböző helyeken előregyártott falak, gépészeti felszerelések, burkolóanyagok, stb. összeszerelése..A tervek végleges térviszonyokat, felületeket/ ptb. rögzítenek. - Épités közben improvizációra nincs lehetőség«

Ebben az ipari együttesben a képzőművészet jelenlétének körülményei a régi építészetben elfoglalt lehetőségeitől lényegesen különböznek,

A beépitett területek zömében sok lakást adó települések, amelyekhez az emberi élethez szükséges szolgáltató és kulturális létesítmények tartoznak.

Az épületek az utak és terek vízszintes ritmusában a függőleges ellenpontok rendszerét bonyolítják; ebben az ''építészeti térben", teremt kapcsolásokat, elválasztásokat fókuszokat a képzőművészet. Ezek a kapcsolatteremtések akár szobrok, szökőkutak, vagy egyes épületelemek szobrászi vagy festői kiképzésében nyilvánulnak meg, a képzőművészetet a mindennapi élet esztétikájának rangos tényezőjévé teszik.

Az épületek belső térképezésében a képzőművészet szerepe is fokozatosan módosul. Majd a tér az ember lakószobájává, a képzőművészet pedig festmény vagy kisplasztika formájában az ember belső élete részévé lesz.

A festő hallgatók építészettel kapcsolatos képzése a Képzőművészeti Főiskolán karakterében az anatómia, vagy ábrázoló geometria diszcip-st.84. 1975/Kulichné/