Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1974. december 10. / Egyetemi Tanács ülés - Javaslat az ábrázoló geometria c. tárgy új képesítési rendszerére - Művésztelepi munkák osztályozása - Javaslat a művészképzés műhelyrendszerének kialakítására - Bejelentések - Napirenden kívól: az anatómia és tágyábrázoláás tantárgy reformjavaslata
2 Valamennyi műfaj oktatásával /műfaji sajátosságok, kompozíció, stb/ a tantestületben gyakorlattal rendelkező festő tanárok foglalkozhatnának,. Viszont az anyaggal történő ismerkedéshez, a közvetlen kivitelben való közreműködéshez szakipari gyakorlattal rendelkező szakoktatók beállítása volna szükséges. Főként az üveg, kerámia, intarzia szakokra vonatkozik.ez, tudomásom szerint a gobelinszövés oktatása már folyik. Az előbbiek felsorolásánál természetesen nem érintettem a szobrászműhelyeк igényeit. Egy ponton azért találkozik a két szakma, mégpedig a kerámia műhely esetében, mert gyakori a képzőművészeti igényű plasztikus falburkolás, térelválasztások, stb. 4/ hla már gyakorlat, hogy а II, éves.festők is részt vehetnek fakultative, a murális oktatásban. Az eddigi tantervi fel-: építéstől eltérően javaslom, hogy a murális oktatás а III. évesek számára is kötelező legyen és lehetőség szerint, ahogy az Egyetemi Tanácsülésen is elhangzott - az V. évtől kezdve a felsőévesek számára évenként tegyük kötelezővé egy-egy kisebb qiéretü murális feladat, anyagban kivitelezett megoldását. Persze ideális megoldás volna, ha ez a törekvésünk társadalmi igénnyel is találkoznék. 5/ A műhelyek beindítása, az anyagban való gondolkodás, a feladat találkozása az épitészeti-társadalmi funkcióval, minden bizonnyal visszahat a műtermi munkára is. 6/ Javaslom, hogy kíséreljünk meg a felsőévesek /V. évtől/ számára egy évre szóló ösztöndijcseréket a leningrádi - drezdai - lipcsei akadémiákkal, ahol az igen gazdagon felszerelt műhelyekben sokrétű tapasztalatokat szerezhetnének. Természetesen minden ösztöndijat murális feladat megoldásával kellene összekötni. Úgy gondolom, hogy igen nagy lépés lenne a Főiskola fejlődésének történetében, ha sikerül létrehozni egy valóban jól felszerelt, jó szakemberekkel ellátott mühelyrendszert, Rendkívüli lehetőségeket hordana magában a jövő épitészet-képzőmüvészet kapcsolata tekintetében, s nem utolsó sorban döntő hatással lehetne a Főiskola szellemi arculatának további alakulásában. '4 Budapest, 1974. november hó
