Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1974. december 10. / Egyetemi Tanács ülés - Javaslat az ábrázoló geometria c. tárgy új képesítési rendszerére - Művésztelepi munkák osztályozása - Javaslat a művészképzés műhelyrendszerének kialakítására - Bejelentések - Napirenden kívól: az anatómia és tágyábrázoláás tantárgy reformjavaslata
1, számú melléklet Makiári József „Tisztelt Egyetemi Tanács! A Geometria Tanszék részéről előterjesztett „A geometriai tárgyak programját” az Egyetemi Tanács a legutóbbi ülésen jóváhagyta. E programban előterjesztettem a „Műszaki rajz alapjai” c. tantervet is, melyet az Egyetemi Tanács szintén jóváhagyott. Ez a tantervi program tartalmazza a műszaki rajz tanításához legszükségesebb alapismereteket; ennek elsajátítása a szerteágazó szakmában is biztos alapot nyújt. A tervezett műszaki rajz oktatással kapcsolat-ban felvetődött az a gondolat, hogy a stúdium elvégzésének eredménye a Főiskola által kiadott oklevélben is tükröződjék, tehát mint szakképesítés szerepeljen. Ezzel kapcsolatban az alábbi észrevételeimet, illetve javaslatomat közlöm: 1/ Tudomásom szerint ilyen szakképesítés egyetemi vagy főiskolai oklevelekben sehol sem szerepel. Ugyanis a szakmák különbözőségének igen nagy száma miatt ez elképzelhetetlen; gondoljunk például az építőiparra, ahol a tervező építész alkotása a mélyépítő-, magasépítő-, építőgépész-, épületgépész-, stb. szakágazatok együttes munkájának eredménye. De több más szakmából is vehetnénk példát. 2/ Szerintem a Magyar Képzőművészeti Főiskolának, mint a művészeti oktatás legmagasabb szintű intézményének nem lehet feladata egy magasabb fokú műszaki ismereteket /műszaki mechanika, gépelemek, stb./ megkövetelő un. „műszaki rajztanárok” képzése. Ehhez a Főiskolánkon nincsenek meg a szükséges feltételek. A jelenlegi szakközépiskolák II, osztályos általános géprajzi anyagának tanításához például a fenti követelmény elengedhetetlen. A műszaki egyetemek, illetve a különböző szakágazatú műszaki főiskolák /ebből 6 működik az országban/ hivatottak arra, hogy „műszaki tanárokat” képezzenek. A Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Tanárképző Intézetétől, illetve az Oktatási Minisztérium Szakoktatási Főosztályától kapott tájékoztatás alapján e területen máris „túltermelés” van. A Képzőművészeti Főiskola nem veheti át e felsőfokú műszaki intézmények szerepét. 3/ A műszaki rajz oktatással kapcsolatban a különböző típusú középfokú iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolákban történt látogatásaim során nyert tapasztalataim alapján javaslatom a következő: A Főiskola által kiadott középiskolai tanári oklevél szövegében a „szerkesztő és ábrázoló geometria” /konstruktiv geometria/ szerepel, mint egyik szaktárgy. Ez a meghatározás tökéletesen megfelel a tantervi program anyagának. Az abban foglaltak elsajátítása pedig szilárd alapot biztosit a mai technika követelményeit kielégítő konstruktiv geometriának és a műszaki rajz alapjainak a középfokú iskolákban való tanítására. Az oklevél szövegének megváltoztatás tehát szükségtelen, ezért nem javaslom. Megjegyzésként még az alábbiakat említeném meg: e szakterületen illetékes személyekkel történt megbeszéléseim alkalmával kiderült, hogy a műszaki rajzot tanító tanárok utánpótlása évente mindössze 3-4 főre tehető. Ez mindennél beszédesebben megmagyarázza, hogy nem lenne értelme a Képzőművészeti Főiskolát műszaki jellegű felsőoktatási intézménnyé átalakítani.
