Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1974-1975 (1-a-66)
1974. szeptember 30. / Egyetemi Tanács ülés - Oktatási reformok, tantervi módosítási javaslatok - Személyi kérdések - Javaslat szoborportrrék készítésére pályázat útján
4 építészek csak azt a bizonyos harmadik kategóriáját a művészetnek viselik el, s azok járnak jól, akik eleve erre spekulálnak /lásd, például Vasarelly/. Különös, hogy mintha félnének az épitészek a képzőművészettől, az a helytelen beidegződésük fejlődött ki, hogy a tiszta konstrukciót, saját formanyeÍvüket veszélyezteti a festő „beavatkozása". Vajon megnézte egy is közülük jól például a chartres-i katedrálist, vagy mc-gérezte-e Le Corbousier lelkét? Mintha csak repróit ismernék, szellemét nem. Régen az épitészet és a képzőművészet tökéletes harmóniában, szinte biológiai szimbiózisban élt és virágzott egymás mellett s egymásban, /Nota bene: volt úgy, hogy a legjobb szobrászok, festők voltak egyúttal a legjobb épitészek is,/ A mai gyakorlatot nézve ritka eset, ha egy murális megbizás megszületik s akkor is bajok vannak; a feat# rendszerint azt a feladatot kapja, hogy borzoljon fel egy-egy elrontott falfelületet, vagy /óh borzalom!/ annak csak egy részét, mert a többire nincs pénz, tiszta véletlen, ha új épületnél valamiféle oltárképi nosztalgiából talán - rendszerint tanácstermek falára figurális ábrázolást kérnek. Legutóbb egy olyan konzultációra voltam hivatalos például, ahol egy belsőépítész piros fotelokhoz és sárga függönyhöz kért faldekorációt /és sajnos ez nem vicc/, megszabta az anyagát is, sőt szerette volna a személyt is* Zsűriken, helyszíni szemléken, stb. szabályos szellemi közelharc folyik az építészekkel minden talp&lattnyi helyért a művészet- a képzőművészet számára. Bár már egyre kevesebben lesznek azok is, akik még a küzdelmet nem adták fel. Hogy jutottunk idáig?! Miért nincs együttműködés? Együtt-tervezés? /horribile dictu!/. Vajon kiben van a hiba? Az épitészek vagy a festők tehetsége, szándékai sekélyesek-e? - Azt hiszem egyik sem. - Szónoki kérdések ezek, választ csak a jövő hozhat, ha úgy is akarjuk. 157/St/1974/BJ
