Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1967-1968 (1-a-59)
1968. március 18. / Igazgatói Tanács ülés - Tanterv továbbfejlesztése
- lO -Szirmai Györgyné: Most nem vitathatjuk meg a felvételi kérdéseket, arra fel kell készülni. Bizonyos korrekciókat lehet végrehajtani, de azt előre meg kell gondolni. A szervezeti szabályzat máskülönben kötelezővé teszi az I-II. évben a rostavizsgákat, amivel a Zeneművészeti és a Színművészeti Főiskolán élnek is, igy 25-3o % kikerül. Ehhez megvan a joguk, érvényesíthetik is de javasolom, a felvételi vizsgát még az idén az eddigi gyakorlat szerint bonyolítsák, de gondolkodjanak azon, hogy mit változtassanak. Természetesen a 18o személy kérdése nem jöhet szóba. Meg lehet nézni azt is, hogy a második menetben nem lehetne-e megismerkedni a jelentkezőkkel? Azt is meg lehet nézni, hogy az előkészítőben miképp lehet szelektálni, esetleg a foglalkozás végén felvételi vizsga nélkül is fdvehetők néhányan. Pátzay Pál; Ez esetben a vidéki jelentkezők kerülnek hátrányba. Bérda Srnőné: A szabadság és szabadosság probléma lényeges. A szakmai foglalkozásokon mérhető le leginkább, hogy valaki idevaló-e vagy sem, még erkölcsi, emberi magatartás szempontjából is. Ezek a szempontok figyelembevétele jobban megalapozná a szelekciót is. Példaként említem meg, hogy az egyik szüneti napon kint jártam a Szentiványi osztályon, majdnem kivétel nélkül bent voltak és dolgoztak a hallgatók, persze Bráda is ott volt velük. Vájjon nem lehetne-megcsinálni, hogy a szakmai tanárok mellé 1-1 - akár továbbképzős - embert állítani, aki a továbbképzőn belül kap egy kiemelt ösztöndíjat, akit a szak mai tanár megbíz azzal, hogy ott tartózkodjék a hallgatók között, akitől azt kéri számon a szaktanár, hogy milyen ember, hogyan dolgozik ez vagy az. Az uj ösztöndíj rendszer szerint nem is kap mindenki ösztöndijat, tehát figyelembe kell venni a hallgató emberi magatartását is tanulmányi eredményein, tehetségén túl. A múlt tapasztalataiból tudom, hogy amikor volt egy szabadabb rendszer, egy-egy hallgató eltűnt 1-2 hónapra is, a szakmai tanárok nem is észrevételezték. Nem is erkölcsös, ha az ilyen hallgató ösztöndíjat kap. Az ilyen jelenségek elkerülése érdekében javasolom, hogy minden szakmai osztályon legyen egy tanársegéd, vagy egy kiemelt ösztöndíjas továbbképzős, ilyen feladatokkal megbízva. Sajnálom, hogy kiesett a tárgyábrézolás. Nem tennék egyenlőség jelet a gimnáziumi kockológia és az itt folyó tárgyábrázolás oktatása között. Itt nagyon komoly foglalkozás volt, az olyan pluszt jelentett, amit kár lenne elhagyni. Belgrédban láttam az osztály-kiállításokat, ott sincs külön ilyen tárgy, de mondhatom, a bemutatott anyag messze alatta van a mi színvonalunknak. 9
