Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1965-1966 (1-a-57)
1966. január 21. / Igazgatói Tanács ülés - A főiskola működési és szervezeti szabályzata - Pályadíjak felhasználása - Kérvények - Szobrászok alakrajzi oktatása - Fakultatív alkalmazott grafika bevezetése - Murális ismeretek bevezetése - Tanév zárási rendje - Római képzőművészeti díjak - Rendkívüli tagozat tapasztalatai
'2/'? V. Nagy bátorságnak tartom, hogy azt állitjuk, hogy neveltjeink "a hazához hü, jellemes, törvénytisztelő, hivatásukat szerető, marxista-leninista eszméktől áthatott képzőművészek lesznek. Mi csak ezt szeretnénk elérni, de hogy minden esetben ez be is fog Következni, "azért’Telelősséget nem vállalhatunk. 8/ Nem tartom szerencsésnek, hogy a főiskola irányítására a szöveg több hatóságot is megjelöl. - Véleményem szerint, ezzel csak egyetlen lelettes natóság, a miniszter birhat. _9/ Hasonló okból”elesebben kellene szótváltani és elhatárolni az igazgató és a helyettes igazgató hatáskörét. Különben mi történik akkor, ha véletlenül az egyik ”csáTet" a másik "hajszót” mond: könnyen szétszakad a szekér. lo/ Szabályozni kellene a felettes hatóság és a főiskola viszonyát is. A miniszter, vagy az egész minisztérium a FeleTHfesíink? Kinek mikor és hogyan tartozunk működésünkről beszámolni, ki jogosult abba beleszólni és irányitó rendelkezéseket tenni? 11/ Érdekes, hogy az ifjúsági egyesület képviselője tanácskozó jogú tagja a tanácsnak, viszont a szöveg nem tesz említést a főiskolának a ifjúsági szerveset feletti felügyeleti és irányitó jogáról. 12/ Másik érdekesség, hogy a szöveg megadja a tanszékvezetőknek azt a jogot, hogy a tanszékre kinevezett alkalmazását megtagadja, viszont a főiskola igazgatójának nincs joga. a kinevezett visszautasítására. Mit csinál ilyen esetben szegény igazgató? De száz szórak is egy a vége és i^y befejezésül azt javasolom, hogy ha van lehetőség egy általam elképzelt alapokmány létrehozására, úgy létesüljön egy bizottság, melybe a főiskola mondjuk két okos emBert"küld' ki7 akik tisztában vannak a mi ' szivügyeinkkel és a miniszter ebbe egy törvénytudót és kinevez egy коdifikátőrt és ők alkossák meg a szabályzatot. Ha pedig ez nem időszerű még, úgy maradjunk a Hfennálló rendelkezések” gyakorlatánál, majd azok között elboldogulunk valahogy, miként elboldogultunk eddig, különösen akkor, ha Olyan szeretetreméltó, bölcs és irántunk jóindulatú összekötőnk van, mint a jelenlevő, minisztériumi képviselő. Domanovszky Endre a hozzászóló véleményéhez csatlakozik. A főiskolának alapokmányra van szüksége. Úgy véli, a jelenlevők is ezen a véleményen vannak. Maga az a tény, hogy a minisztérium tőlünk ilyet kér, nagyon örvendetes, mert ez már annyit jelent, hogy a konszolidáció olyan fokához értünk, amikor már szükség van ilyesmire . Annak a reményének ad kifejezést, hogv a jelenlevők a tervezetet mindannyian alaposan áttanulmányozták, ezért javasolja,hogy részletes vita nélkül, Krocsák Emil véleményt kiegészítve szóljanak hozzá és a javasolt bizottság létrehívását fogadják el. Személy szerint Krocsák Emilt és Bence Gyula kiküldését javasolja.
