Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1965-1966 (1-a-57)
1966. január 21. / Igazgatói Tanács ülés - A főiskola működési és szervezeti szabályzata - Pályadíjak felhasználása - Kérvények - Szobrászok alakrajzi oktatása - Fakultatív alkalmazott grafika bevezetése - Murális ismeretek bevezetése - Tanév zárási rendje - Római képzőművészeti díjak - Rendkívüli tagozat tapasztalatai
•»- 4 -vP Itt fekszik előttünk az ülés tárgyaként a "Magyar Képzőművészeti Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata" cimü szöveg, a kapott séma feltöltési kísérlete. Én ezt nem tartom teljesnek és véglegesnek, inkább egy nyers kezdeti fogalmazványnak, melyért azonban нк alkotóik köszönetünket kiérdemlik. Nem kivánok minden részletébe belemenően foglalkozni vele, inkább azt kivánom - ha a tanács egyetért velem - hogy az általam javasolt miniszteri vegyesbizottság alkossa meg alapokmányunkat, vagy ha ilyen nem létesülne - a szerkesztők az elmondottak alapján dolgozzák át és egészítsék ki a lehetőségekhez képest szövegüket . Ezek után legyen szabad egy könnyebb hangvétellel - eddig eléggé fárasztottam hallgatóimat - e szöveghez mégis néhány észrevételt tenni. Ne vegyék ezt bakafántoskodásnak, vagy birálgatásnak, még akkor sem, ha ilyesféleképp hangzana, ötletszerű, közvetlen javitószándéka megjegyzések lesznek, nem is teljesek., a csevegés könnyedségével a plasztikusság kedvéért néha talán túlzottak. 1/ Teljesen felesleges kimondani például, hogy a főiskola ~"rrjogi személy" A pocsolyásgilisztási strandfürdő talán nem az? Ha csudálatosmód épp e főiskola nem volna jogi személy, akcor kellene a jogi személyek sorából kizáró kijelentést tenni. 2/ Viszont hiányzik, hogy területén a legfelsőbb fokú iskola, nogállása az egyetemekével egyenlő♦ 3/ Szövegezési ЕТБа-azt áll!tani, hogy feladatunk képzőmüvé“szeket és rajztanárokat oktatva'nevelni. Meg vannak azok már jól-rosszul nevelve és különben sem igen törődnek velünk. Mi nem őket, neveljük, hanem a főiskola felvételi vizsgáján felvett és a főiskolára befogadott hallgatókat képezünk képzőművészekké és egy vizsgarend alapján képesítünk rajztanárokká. 4/ A tervezet nem foglalkozik a Hallgatósággal, "az oktató sze“mélyzettel, az adminisztrációs és segéd személyzettel, azok jogállásával. Pedig részlegesen le kell tenni pl.-a főiskolai tanár, docens, tanársegéd, előadó, stb. fogalmát. Hogy történik ezek alkalmazása, mi a kötelességük és hatáskörük, mikor, hogyan és miért szűnhet meg főiskolai állásuk. Hasonló módon szabályozni kell a főiskolán működő többi személyeklérdéseit. Pontes an kell körülhatárolni az egyes szervezeti egységek hatásköreit♦ Azоn alap tényt, hogy a főiskola elsősorban mégis csak hallgatókból és oktatókból áll, kiknek munkáját az adminisztráció támogatja, a szövegből csak közvetve tudhatjuk meg. 5/ Egy árva szó sincs a javaslatban a főiskola kizárólagos "rajztanárképesitő jogáról s a képesítés mikéntjéről. 5/ Viszont túl sok a tudományоskodás, midőn kötelezi a taná“rokat tudományaik tudományos továbbfejlesztésére. Arra persze nem ad felvilágosítást, hogy hogyan lehet egy lezárt tudományt, pl. az ábrázoló geometriát tudományosan tovább fejleszteni. Érdekes módon, nem ily követelő a művésztanárokkal szemben: sehol sem mondja ki, hogy tanárságuk mellett kötelesek aktiv művészi munkát kifejteni. i
