Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)
1964. január 10. / Igazgatói Tanács ülés - Megemlékezés Lyka Károly 95. születésnapjáról - Új felvételi vizsga-szabályzat vitája - Az Ipar- és Képzőmüvészeti Főiskolák közös felvételi vizsgájának lebonyolítása - A két müvészeti főiskola fokozottabb együttműködésének lehetőségei - Rendkívüli rajztanárképző tanfolyam vonatkozó rendelet-módosítása - Tóth Ágota kérelme módszertan államvizsga letételére - Jubileumi diplomák pályázatai - Bernáth Aurél kifogásolja, hogy az I. évfolyamosok anyagtan oktatást nem kapnak
- 8 -ч Л,.}о Pátzaу Pál: Tapasztalata szerint a középiskolai tömegnevelésben - ahol ilyen mércét nem is lehet felállítani - a tananyagban való jártasságot mérik és az esetek nagy részében azt is tükrözik,^hogy a tanár milyen szubjektív érzésekkel viseltetik növendéke iránt. Figyelemreméltóbb az előképzettségnél a naiv tehetség, amely még nincs felkészítve, nincs manirral ellátva - ami még minket is néha elkápráztat - akik minden előképzettség nélkül is érzik a dolgok lényegét. Magában véve az is hiba, hogy egy felvételi vizsga során nem egészében nézzük az embert. De ez a mechanizált rendszer a tanárok iránti bizalmatlanságot bizonyltja. A maga részéről kizártnak tartja, hogy egy főiskolai tanár képes legyen tehetségtelen embert felvenni, saját magának tenne rosszat vele. Ék Sánö or: Sajnos nincs kizárva,- utal előtte szóló utolsó megjegyzésére - mert gyengék vagyunk mindannyian, nem tudunk biztos mércét alkalmazni és befolyásolhatnak szubjektív érzések. Kádár György: Ez a javaslat azt a célt, hogy a jelentkező megfelel-e főiskolai tenálmányokra, vagy sem, nem viszi előbbre. Az ilyenfajta számrendszer mellett tehetséges emberek sikkadhatnak el. A tanári kar gyakorlatára kell bizni a megítélést. Bár tévedhet, de a gyakorlat azt mutatta, hogy eddig kis számban tévedett. Biztos, hogy tehetséges ember nem lett eltanácsolva, inkább az fordulhatott elő, hogy kevésbé tehetséges bekerült. Nem lehet azonosítani a mérlegelést az egyetemekével, határozottan a komplikált rendszer bevezetése ellen szól. Paullkovics Pál: Miért szükséges a gimnáziumi rajzi eredmény beszámítása? Azért mert iskolarendszerünk a közép és felsőfokú iskolák egymásra épülését célozza. Ennek az intézménynek is van egy középfokú intézete és a főiskola érdeke, hogy ebben a középfokú intézetben a tanítás megfelelően folyjon. Azt pedig tényként kell elfogadni, hogyha valaki négy éven át jelest kapott rajzból, az valamennyire fejlődött is. A bizottság tagjai mindig azt kifogásolták, hogy a vizsga során az emberrel nem találkoznak. Itt a lehetőség a művészetelmélet! vizsga alkalmával. Nem gondol másra, mint egy beszélgetésre. Nemes László: A pontozási rendszerrel egyet ért akkor, ha azt valamenynyire leegyszerűsítenék, mégpedig csak az érettségi eredményt számítanák be. Be kell látni, hogy ez az intézmény sajátos helyzetben van, ezért a más egyetemekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni nem lehet - ez azonban annyit is jelent, hogy a mi vizsgarendünk szintén nem lehet tökéletes. Egyetért azzal, hogy a jelentkező négy évi erőfeszítését figyelembe vegyék - a kitünőírendüség nem mond ellent a tehetségnek - azzal viszont nem lehet egyetérteni, hogy megkülönböztessék a szak- vagy általános/gimnáziumi végzettséget.
