Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)

1964. január 10. / Igazgatói Tanács ülés - Megemlékezés Lyka Károly 95. születésnapjáról - Új felvételi vizsga-szabályzat vitája - Az Ipar- és Képzőmüvészeti Főiskolák közös felvételi vizsgájának lebonyolítása - A két müvészeti főiskola fokozottabb együttműködésének lehetőségei - Rendkívüli rajztanárképző tanfolyam vonatkozó rendelet-módosítása - Tóth Ágota kérelme módszertan államvizsga letételére - Jubileumi diplomák pályázatai - Bernáth Aurél kifogásolja, hogy az I. évfolyamosok anyagtan oktatást nem kapnak

5 -Végvári Lajos - telefonon bejelentette, hogy általában nem ért egyet a pontozási rendszerrel, amennyiben mégis ez képezi a birálat tárgyát, úgy a következő a vélemé­nye: "Semmiképpen nem vehető vigyelembe más, mint a tehetség /tehát nem ért egyet a hozott pontszámokkal/, egyenlő esélyek esetén azonban javasolja, vegyék figyelembe a müvészetelméleti felkészültséget. Ez azonban nem lehet a felvétel eredményére döntő befolyással. A müvészetelméleti vizsgát a következőképpen képzelem el: legyen egy két // órás zárthelyi Írásbeli dolgozat, amely­ben' három megadott konkrét kérdésre válaszolnak a jelent­kezők /többnyire igennel, vagy nemmel/ ezt egészítse ki egy olyan kérdés, amelyből a jelölt szemlélete mérhető. Vállalkozik a dolgozatok kiértékelésére, osztályozására. A dolgozatok 2 "oldalnál többet nem tennének ki. Hangsúlyozza: ez az osztályzat csak egyenlő esélyek ese­tében vehető figyelembe.'" összegezve az elhangzottakat, kiderül, hogy az Igazgató Tanács tagjai abban megegyeznek, hogy a pontozási rendszer rendkívül bonyolult, esetenként mechanikussá válhat. Abban is megegyez­nek az álláspontok, hogy nem lehet különbséget tenni a szak­­gimnáziumban és általános gimnáziumban szerzett eredmények kö­zött. Ezzel a pontozási rendszerrel megteremtenék azt az áldat­lan helyzetet, hogy kétszeresen sújtanák azt a jelentkezőt, aki általános gimnáziumban végzett - egyszer, mert nem volt módjá­ban felkészülni, másodszor, mert pontozási hátrányba is került. Tehát az általános gimnáziumban végzett tehetségesebb jelentke­ző, bizonyos pontszám el nem érése esetén alul marad egy kevés­bé tehetséges, de szákgimnáziumot végzettel szemben. A müvészetelméleti vizsga esetében is előállhat az a helyzet, hogy a szakgimnáziumi végzettségűek, vagy akár azok, akik nagy­városban élnek - ahol elevenebb a képzőművészeti élet - messze­menő előnyt élveznek a kis helységekből érkezőkkel szemben. Az elérhető maximális pontszámmal kapcsolatban még meg kell je­gyezni: ha ilyen súllyal szerepel az elmélet, továbbá az érett­ségi eredmény, akkor előfordulhat, hogy a közepesebb képességű ember előnybe kerülhet azzal, aki még kiforratlan, nyers tehet­ség, de lehetőségei nem voltak a tanulásra. Végül is azt a következtetést lehet levonni a beérkezett véle­ményekből, hogy maradjon meg az eddigi, bevált felvételi rend­szerié^. A pontozási rendszer létjogosultságát csak néhányan fogadták el. Igaz, hogy az állami támogatás szempontjából bizo­nyos kötöttségek adódnak, ez esetben tanácsolja, folytassák to­vábbra is az idén kialakult gyakorlatot. Javaslata: A szűrés után az összes érdekelt tanár tegye meg a szokásos módon javaslatát. Ezek összegezésével bizo­nyos pontszám alakul ki, aminek felszorzásával meg­­nyugtató módon nyílik lehetőség a hallgatók besoro­lására.

Next

/
Thumbnails
Contents