Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)
1964. január 10. / Igazgatói Tanács ülés - Megemlékezés Lyka Károly 95. születésnapjáról - Új felvételi vizsga-szabályzat vitája - Az Ipar- és Képzőmüvészeti Főiskolák közös felvételi vizsgájának lebonyolítása - A két müvészeti főiskola fokozottabb együttműködésének lehetőségei - Rendkívüli rajztanárképző tanfolyam vonatkozó rendelet-módosítása - Tóth Ágota kérelme módszertan államvizsga letételére - Jubileumi diplomák pályázatai - Bernáth Aurél kifogásolja, hogy az I. évfolyamosok anyagtan oktatást nem kapnak
5 -Végvári Lajos - telefonon bejelentette, hogy általában nem ért egyet a pontozási rendszerrel, amennyiben mégis ez képezi a birálat tárgyát, úgy a következő a véleménye: "Semmiképpen nem vehető vigyelembe más, mint a tehetség /tehát nem ért egyet a hozott pontszámokkal/, egyenlő esélyek esetén azonban javasolja, vegyék figyelembe a müvészetelméleti felkészültséget. Ez azonban nem lehet a felvétel eredményére döntő befolyással. A müvészetelméleti vizsgát a következőképpen képzelem el: legyen egy két // órás zárthelyi Írásbeli dolgozat, amelyben' három megadott konkrét kérdésre válaszolnak a jelentkezők /többnyire igennel, vagy nemmel/ ezt egészítse ki egy olyan kérdés, amelyből a jelölt szemlélete mérhető. Vállalkozik a dolgozatok kiértékelésére, osztályozására. A dolgozatok 2 "oldalnál többet nem tennének ki. Hangsúlyozza: ez az osztályzat csak egyenlő esélyek esetében vehető figyelembe.'" összegezve az elhangzottakat, kiderül, hogy az Igazgató Tanács tagjai abban megegyeznek, hogy a pontozási rendszer rendkívül bonyolult, esetenként mechanikussá válhat. Abban is megegyeznek az álláspontok, hogy nem lehet különbséget tenni a szakgimnáziumban és általános gimnáziumban szerzett eredmények között. Ezzel a pontozási rendszerrel megteremtenék azt az áldatlan helyzetet, hogy kétszeresen sújtanák azt a jelentkezőt, aki általános gimnáziumban végzett - egyszer, mert nem volt módjában felkészülni, másodszor, mert pontozási hátrányba is került. Tehát az általános gimnáziumban végzett tehetségesebb jelentkező, bizonyos pontszám el nem érése esetén alul marad egy kevésbé tehetséges, de szákgimnáziumot végzettel szemben. A müvészetelméleti vizsga esetében is előállhat az a helyzet, hogy a szakgimnáziumi végzettségűek, vagy akár azok, akik nagyvárosban élnek - ahol elevenebb a képzőművészeti élet - messzemenő előnyt élveznek a kis helységekből érkezőkkel szemben. Az elérhető maximális pontszámmal kapcsolatban még meg kell jegyezni: ha ilyen súllyal szerepel az elmélet, továbbá az érettségi eredmény, akkor előfordulhat, hogy a közepesebb képességű ember előnybe kerülhet azzal, aki még kiforratlan, nyers tehetség, de lehetőségei nem voltak a tanulásra. Végül is azt a következtetést lehet levonni a beérkezett véleményekből, hogy maradjon meg az eddigi, bevált felvételi rendszerié^. A pontozási rendszer létjogosultságát csak néhányan fogadták el. Igaz, hogy az állami támogatás szempontjából bizonyos kötöttségek adódnak, ez esetben tanácsolja, folytassák továbbra is az idén kialakult gyakorlatot. Javaslata: A szűrés után az összes érdekelt tanár tegye meg a szokásos módon javaslatát. Ezek összegezésével bizonyos pontszám alakul ki, aminek felszorzásával megnyugtató módon nyílik lehetőség a hallgatók besorolására.
