Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1963-1964 (1-a-55)

1963. október 14. / Igazgatói Tanács ülés - A tanárképzés új rendszerével kapcsolatban bekövetkezett órarendi változás - Bozadzsiev Georgi tanárszak alóli felmentési kérelme - Belev Dimiter tanárszak alóli felmentési kérelme - Kovács Sándor tanárszak alóli felmentési kérelme

- 4 -Nemes László: A szelektálást kérdéséhez kapcsolódva meggondolandónak tartja, ha kitűnő művészi teljesitmény miatt a tanárszak alól felmentenek, vájjon a növendék nem ragaszkodik-e hozzá, más­részt ilyenformán a hallgatókban tudatosítják a rajztanár szak másodrendűéégét. Mindezek figyelembevételével az elképzelés nagyon óvatos végrehajtásét kéri. Tapasztalatai szerint az I.évesek nagyon sokmindennel nincsenek tisztában saját sorsukat illetően. Világossá kellene tenni előttük az elképzeléseket. Itt gondol arra is, hogy el­sősorban a szaktanároknak kellene más szellemiséget teremteni a növendékek között, olyat, ami a 4+3 rendszernek megfelel. Véleménye szerint a vizsgarendszeren is változtatni kel­lene, komolyabbá tenni és hosszabb időt adni. Ugyancsak helyesnek tartaná, ha marxista filozófiából az államvizsgát eltörölnék - bár e kérdés a marxista-leninis­ta osztályra tartozik. Képtelennek látszik három év anyagából visszamenőlegesen vizsgáztatni, ehelyett szigorlattal kellene lezárni a stúdiumot. Tudomása szerint a jogászoknál már beve­zették, talán itt is elfogadja a minisztérium. Pátzay Pál: Előtte szóló utolsó javaslatához csatlakozik, ami ész­szerű, hiszen az itt tanuló növendékeknek nem a marxizmus a szakja. Domanovszky Endre: A minisztérium felé továbbítandó javaslat is szigorlati rendszert vet fel. Vonatkozik ez a művészettörténetre és az ábrázoló geometriára is. A szigorlattal bizonyos tartalmi ré­szek záródnak le. A mentesítés kérdéséhez = az elv, hogy senkit nem mente­nek fel, de vannak kivételes esetek - mint pl. Gruber, vagy Szabó Zoltán - ahol az adottságok kizárttá teszik a növendé­ket pedagógiai munkára. A tanárok szellemisége kérdéséhez *> semmiképpen nem mehe­tünk bele egy olyan megoldásba, ahol az első évesek képzése a tanári képesítés igényére redukálódik. Ez egy külön tanár­képző és külön művészképző intézmény felé vinné az oktatást. Mi eleve művészképző intézmény vagyunk, ahol tanárokat is képesítünk. Itt a Lyka-reform vívmányait kell szemelőtt tar­tani, amikor a művésznővendékkel együtt nő fel a tanárjelölt is. Engedményeket sajnos nem tehetünk, mert a növendékek haj­landók arra, hogy magukat eleve művésznek nézzék. Az első négy évben e kérdést nem tudjuk lehatárolni. Krocsák Emil; Javasolja a vizsga időszakot ne tavaszra, hanem a nyári szünet utáni időszakra tegyék át.

Next

/
Thumbnails
Contents