Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1962-1963 (1-a-54)
1963. március 8. / Igazgatói Tanács ülés - Szobrász alakrajz órák eltörlése - Lőrincze Lajos nyelvművelő órák bevezetésére javaslatot tesz - Károlyi András és Kuppi Ferenc szakosodás változás kérelme - Vincze József félév érvényesítési kérelme - Lampert Andrásné felvételi kérelme - Gyulás Sándor és Kubinyi Bertalan aranydiploma kiadásának ügye - Külföldi diákcsere ügyek - Félév zárási rendje - Intézmény részére tanterv készítése - Közmüvelődési Osztály a népmüvelési tárgyak bevezetését kéri - Közmüvelődési Osztály a bábokkal való foglalkozást ajánlja - Felszabadulás 20. évfordulójának ünnepe - Új szervezeti szabályzat ismertetése - Rendkívüli rajztanárképzés ügyei
- 13 -Véleménye szerint a rektorsága idején működő nyári tanárképző tanfolyam megszüntetésével rendkívül nagy hibát kö vettek el. Pátzay Pál: Balogh Jenő: Alátámasztja Pátzay mester megállapitását az, hogy a Képzőművészeti Főiskola volt a múltban a rajztan!tás központja, minden probléma ide futott be és minden tanmenetet éllekőrizni tartozott. Később ezt a feladatkört a Pedagógus Tudományos Intézetre ruházták rá, amit azóta megszüntettek. Jelenleg ay± nincs gazdája ezeknek a problémáknak. Végvári Lajos: Évek óta államvizsgáztat a rendkívüli rajztanárképző tanfolyam keretében működő rajztanárokat és nem egyszer volt kénytelen elbuktatni őket, annyira tájékozatlanok voltak. Valahogyan meg kell oldani ezt a problémát, mert már ott tartanak, hogy a tantestületekben a rajztanárok egészen lejáratják a tanári tekintélyt. Javasolja, Bence elvtárs dolgozza ki a továbbképző tanfolyam tervét, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely javaslatot tesz azokra a vonatkozásokra, amire itt szükség - van. Gondol itt elsősorban a módszertani kérdésekre, de szükséget a művészettörténeti ismeretek felfrissitése is. Domanovszky Endre: Bejelenti, hogy a Szövetség uj vezetősége egyik legfontosabb feladatának tartja a vizuális nevelés kérdését kivizsgálni és színvonalát emelni. Véleménye szerint a vizuális nevelés és általában az általános kultúra helyzete minősíthetetlen. Az irodalom, a^ zene eddigi gyakorlatához hasonlóan, nem az ábrázolási tevékenységet kell állandóan emelni, hanem meg kell tanítani, meg kell ismertetni az embereket egy nyelvezetre, amelynek birtokában ki tudják magukat ismerni a formákban, hogy ebben a vonatkozásban általános kultúrájuk szélesedni tudjon. A ívelvezeti alapszabályt kell letenni. A képzőművészeti terület, a látáskultura teljesen elhanyagolt. A Szövetség tehát egy sor szakembert kér fel, akik ezeket a problémákat a tantervén belül kibontják. Reméli, hamarosan valamiféle eredményre jutnak. Pátzay Pál: Abban látja a legnagyobb hiányosságot, hogy a vizuális kultúrának nincs meg a grammatikája.
