Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. december 16. / Igazgatói Tanács ülés - Kovács Béla visszavételét kéri - Diákcserék ügyei - Államvizsga és diplomaterv rendelet módosítása - A tananyag és oktatási módszerek korszerűsítése - Összevont felvételi vizsga - Káderfejlesztés - A Kenesei Honvéd Üdülő Parancsnokság pályázati felhívása - Az 1961/62-es tanév beiskolázási terve
*- 3 -íj t e ne i 1 s z ám: 7o 9 nálásanak módjára vonatkozó közléseket mindig a növendék munkafájl oz kell kapcsolnunk. Do meg kell találnunk a cél .eléréshez vez otó módszert is. A valóság jelenségeinek és lényegének tanulmányoz ásával töltött három esztendő során a növendékeknek a természetről a lehető legszélesebb vizuális enlékképekkel kell telítődniük, mert ez fogja későbbi alkotó tevékenységük gazdagságát, mélységét meghatározni. Az első periódusban arra kell törekedni, hogy a hallgatók minél sokoldalúbban ábrázolják a természeti valóságot, annak a lehető legtöbb változatában s gondosan kerülni kell azokat a hagyományos, vagy formalista törekvéseket, melyek érvényesülése C3ok sematikus formafülfogásra "typus" mozdulatok berögződésére vezethetnek. A növendékeket arra kell felszólítani, hogy^törekedjenek az élet mindenoldalú, gazdag megjelenítésére s a tanároknak erre a lőhetőségőkén belül alkalmat is kell adniok az alapképzés időszakában. A tanulmányi idő második szakaszában már ogy - az eddiginél nehezebb feladatot kell megoldani. A'műalkotás, a képalakitás problematikájába kell bevezetni a növendéket„ A képzés második fázisában arra kell rávezetni a müvésznövendéket, hogy nem elég, ha látott, elképzelt témáját megfelelő képszerű ábrázolási formába sikerül öntenie. Elképzelésének olyan tartalmat kell adnia, melyben a valóság érz ékolésc alapján kialakított véleményének alá rendelődik n emcsak a forma, hanem a téma is. Bár látvány, élmény, elképzelés és mondanivaló bonyolult összefüggésben állnak egymábshí és csak blmélótileg határolhtitók el, a növendék alakitóképosségének kialakítása megkívánja, hogy a korrektúra során megtanítsuk az alakítás fenti mozzanatainak megkülönböztetésére, de egyúttal szintézisére is. \ E művész-pedagógiai követelmény megválósitása megköveteli, hogy a képalakitás és a műalkotás eszközeit és módjait* a művészi alakitótov.ékenység elemeit no teoretikus előadás formájában adjuk át, hanem a növendék képelképzelésének megválósitása idejében , abban a pillanatban, amikor az egyes problémák a növendékben felszínre kerülnek•és megoldásuk az o legaktuálisabb kifojezésboli szükséglet évé vált. A korrektúra során kell a kellő alkalmat megtalálni arra, hogy az alakító folyamat elemzésében a tartalom és a forma, a mit, hogyan és miért összefüggéseit a hallgató előtt feltártuk. Az egyes feladatok során a növendék által megfogalmazott vázlat értékelése alapján^meg kell magyaráznunk, hogy elgondolása milyen belső indítékok eredője és esek az indítékok adiiatnak-o munkájának teljes értékü mandanivalót, vagyis müveszi tartalmat. Félreérthetetlenné kell tennünk a növendék el,ott, fölkészültségének ebben a fázisában, amikor a művészi kifejez és eszközei birtokában van, amikor ábrázolni már megtanult, hogy most érkezett ^tulajdonképpeni feladata elé: közölnie kell'mondanivalóját, érthetően, művészi formában kell kifejez nie magát« TÖrokvoséb on természetesen _ _ „ segítségére vannak mei állásfoglalása, vizuális emlékképei, a valóságról és míialkc rél alkotott véleménye, a-múlt művészeti hagyatékán nyugvó müve kultúrája és stilusérzékc, De ha 'megjelenítő törekvései közben esz - :ot ásokmüvészi •’ T ^ megjelönite törekvései közben nem a valósághoz kapcsolódó élményeire, hanem a már objoktiválódott műalkotások hatására, azok alapján szerzett forraaoi.il ék ok reprodukciójára fordítja figyelmét és alkoto erejét, akkor valós ágélménye a megjele-
