Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)
1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése
- 15 -mégis a gyakorlati alkalmazásban kell tudatosítanunk, hogy magukban a tanítványokban foganjon meg és keljen életre a felvetett szobor-kép alakitó szempontok beteljesítésének igénye. A vázlat készítésre és most már fuleg a tervezésre, az egész tanulmányi idő alatt különös gondot kell fordítanunk. Tegyünk azonban különbséget a vázlat és a terv között. A valóság egy mozzanata, vagy egy szoborötlet septében való lejegyzése: a vázlat. A terv pedig a szobor-gondolatnak a megvalósitás realitásaival való összeegyeztetése, ötvözése, mely a létrehozandó szobor minden lényeges mozzanatát kell hogy tartalmazza. A vázlattól a tervig a célnak megfelelő, átgondolt feladatokkal kell elvezetni. A korrektúrák közben folyó megbeszélések térjenek ki a tanitvány vázlataira. Mindig adódik alkalom a tanulmányi munka és a szoborterv kapcsolatának megvilágítására. így a természet-tanulmányból megszerzett formaismeret a szó bor-gondol atokba beleolvad és lépésről-lépésre távolodik el a tanulmány öncélú jellegétől. Minden módon serkentsünk hát a szobor-gondolatok lejegyzésére. M'^ginkább annak is tudatában, hogy a megismerés célú szüntelen modell utáni ábrázolás érthetőleg gyakran fékezi, sőt tán szárnyát szegi is időlegesen a képzeletnek. Éppen ezért, a természet utáni mintázással párhuzamoson feladatokkal kell működtetnünk a képzelő képességet. Az elképzeléseket vezessük mindig a valóság talaján. Olyan tervezé si feladatokat adjunk, amelyek a természet utáni feladatokra épülhetnek. Most már elvárható, hogy minden tanitvány félévenként egy-egy szobormű tervét készitse el. A terv témája, rendeltetése egyaránt meghatározott legyen. Formaadását, méreteit valamely építészeti helyzet indokolja. Egy,a szükséges tanulmányokkai. is előkészített dombormű tervet készíttessünk el. Ilyen kötött feladattal gyakorlatilag kell a tanítványt rávezetni arra, hogy a dombormű fbrmaadását nem a művész egyéni szeszélye szabja meg,, hanem a mü rendeltetése, a kor iszemléletéből fakadó ábrázolás módja és az anyagának formaképző ■ 'lehetőségei. Továbbá fel kell hívni a tanitvány figyelmét a í ) dombormű alakítás történelmi változataira, stilusformáinak tör\ vérnyszerüségeire. Végül tanácsos rávilágítani arra is, hogy va\
