Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)

1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése

- 9 -Az előbbi feladatot feltétlenül és nyomban ismételtessük meg, de egész mivoltában más jellegű modellről. Mégpedig most már mellszoborrá kiterjesztve és a befejezés igényével. A fej és a test egymáshoz való viszonyára, meg a mellszobor egészének megjelenésére is figyelve.

Párhuzamosan a mintázással, a második fejmodellröl ugyancsak pajz alapján faragtassymk gipszlapba reliefet. Most már mélyebb forma adagolással ábrázolja a fejet, lehetőleg ne profil, hanem háromnegyedes nézetből. Az ábrázolásnak még mindig egyszerű tere legyen, ne éljen felesleges rövidülésekkel, de szabatos traktálás igényével készüljön, sőt a megtervezésre is gond fordittassék.

A következő feladat - az évfolyamban a második - akt tanulmány, szintén álló alak fél életnagyságban, de no modellről készüljön. A tanítvány a férfi akt felépítését és formáit már ismerve, a női test jellegzetességeinek formai megismerésével gyarapodjék. Egyébként a feladat véghezvitelére ugyanazok a szempontok mérvadók, mint az előző akt tanulmánynál. A tanár az egész alak együttlátását most már nyomatékosabban kivánja meg. A kezdő legelőbb -a körvonalak hullámzását veszi éecre, legszívesebben azok visszaadásával vesződik. Minduntalan elveszti a test egységét, szerkezeti“ összetartozását. Szünet nélkül figyelmeztetni kell arra, hogy a test idomok belülről kifelé épülve hozzák létre a körvonalakat, ne megfordítva.

Miután a tanítvány a férfi és női test felépítésével és formai sajátosságaival tárgyiigg>san megismerkedett, lehetővé és szükségessé is vált, hogy a felöltözött ember ábrázolásával foglalkozzék. Kivált, mert az élete során felhalmozódott emlékképei, közvetlen benyomásai természetszerűleg a felöltözött ember képével teltek. A mezítelen test tüzetesebb megismerése és ábrázolásának gyakorlata az újdonság elevenségével hat és kézenfekvővé teszi számára, hogy ezt a tanult formakincsét kamatoztassa szoborelképzeléseiben. így bizonyos fokig társadalmi léte és tanulmányi élete egyidőre elkülönülhetne. Tanulmányi élete valami elvont, élettől különvált - művészi léckor képét rajzolhatná tudatában. Amint ez gyakran meg is történik, esetleg pusztán azért, mert a felöltözött ember ábrázolásában ügye-