Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)
1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése
- 7 -rül a képmező síkjától kiindulva, a sekély mélységből a vésés diktálta ütemben haladni a mélyebb árnyékvetés felé s ha elérte aa ábrázolandóról alkotott képzetét, meg tud állani az elégnél, Elvétellel, a kifaragás módjával tehát sokkal könnyebben vezethető rá a reliefforma adagolásának, a traktálásnak szabatos mértékére. A tanítvány ezekkel a kivésési gyakorlatokkal egész szobrászi tevékenységére kiható fegyelmezettséget, megjelenitésbeli szabatosságot szerez a relief alakításában. Úgyhogy későbbi dombormű feladataiban önkéntelen fegyelemmel tudja teljesíteni a feladat szabta különböző traktálás szükséges mértékét. A relief vésésnek jelentős tanulmányi haszna még az is, hogy elmélyíteni segíti a látásunkban rejlő Ítélőképességet azzal, hogy gyakorlati módot ád kifejlesztésére. A szobrász számára a papírlapon való természetutáni rajzolásnak - voltaképen a mintázás is rajzolás - a szobrászi alakításra vonatkozó tanulsága igazában nem más, mint az, hogy a látott forma ezen az utón befolyást gyakorol a tapintott, a tudott formára, amelyet a szobrász készít. Végül, ilyen módon észrevétlenül a kőfaragásra is előkészít a dombormű véséfe. Ebben az évfolyamban rendszeres anatómiai ismereteket kap a tanítvány. Megismerkedik az emberi test csontszerkezetével. Érdemlegesen ugyanis csak akkor lehet művészeti anatómiát tanítani, amikor már a tanítványnak némi ábrázolási gyakorlata van. Az anatómiai tanulmánynak az ábrázolás gyakorlásával feltétlenül párhuzamot kell tartania, mert különben könnyen felejtődő elvont ismeret maradna, ha nem kötődne a mezítelen ember érzékiét! képéhez, az eleven ember valóságos képzetéhez. Ezért ebben az évfolyamban ehhez az első akttanulmány feladathoz lehetőleg szikár férfimodellt használjunk, akikffőleg az Ízületek szerkezetüket eláruló formái világosan megmutatkoznak. Azért, hegy a valóság meggyőző képéhez társulhasson az anatómiai ismeret, ne megfordítva. Ennek a féléletnagyságban végzendő akt tanulmánynak korrigálása elsősorban az emberi test szerkezeti felépítésére figyelmeztessen, a csontszerkezetével megszabott arányaira, statikai lehetőségeiben megadott egyensúlyi 'állapotára. Természetesen mindezt az eleven élet plasztikus képére értelmezve, abban bennerejlőnek tekintve. Nehogy a tanítvány valami nyúzott, magyaré-