Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1958-1959 (1-a-50)
1959. június 7. / Igazgatói Tanács ülés - Művésztelep vezető kijelölése - Kiss László fizetésének ügye - Szöllősy Emőke kéri felvételét - Pucser Dezső kéri felvételét - Verőczei Jenő visszavételét kéri - A Rajztanárképző Tanács 4 hallgató felvételét kéri - Leskovár Jenőné müvésztelepi felmentést kér
Ék Sándor: A stilus és eszmei magatartás ügyében kapcsolatos dolgokkal a maga részéről hosszú időn keresztül foglalkozott. Ezt azért kívánja megemlíteni, mert több éves tevékenységét éppen ezek a szempontok vezették. Mi is valóban a szocialista realizmus? Ez elsősorban az eszmei magatartás kérdése, de stilus kérdése is. Természetszerűleg minden kornak megvan a. magatói stilusa és minden koron belül egy művésznek is. Az utóbbi napokban a tanári karral a magatartás, a szemlélet kérdéseiről vitatkoztak. A maga részéről pedagógiai munkáját oda irányította, hogy korrektúráit távolról sem csupán a szakmai korrektúrákra vonatkoztatta, hanem minden esetben világnézeti nevelést is belevont - nem azért, mert rendszerünk megxkivánja, hanem azért, mert véleménye szerint a művészi tevékenység nemcsak egy imitativ, hanem kreativ tevékenység, éppen ezért állásfoglalás, szemlélet, megjelenítés, gondolati érzelemvilág kifejezése. Ugyanakkor az egyéni foglalkozások alkalmával, láthatja, hogy az skolán kívüli életben vannak mértékadó szempontok, amelyek irányítják a képzőművészeti közéletet és amely visszahat a főiskolára. Az igy kialakult nézetekkel szemben kell állástfoglalni. A stilus, a megjelenítés soha nem lehet öncélú, a művészetnek mindig ez a célja kell legyen, hogy a művészt körülvevő valósághoz híven, az igazságnak megfelelően foglaljon állást. Amit mond, legyen felemelkedett művészi élmény, de mindig mondjon valamit. Rendkívül sok olyan dolog van a növendékben, amit le kell hántani, np.nt káros tünetet, nem lehet előítéletek és hátsó gondolatok alapján nevelni Őket * Akkor van meg a pedagógiának az eredménye, ha a növendékek megjelenítési eszközeiben a stilus soha nem öncélú. Kád ar György: Megállapítja, hogy a jelenk tanév osztályezása rendkívül pozitiven értékelhető, örömmel üdvözli azt a tényt, hogy ilyen őszintén kerülhettek napirendre a szóhanforgó álláspontok, mé^ akkor is, ha helyen ként tévednek. Abban már nem biztos, hogy a jövőben megrendezendő módszertani vitákon ilyen őszintén kerülnek napirendre a problémák. Kéri a tanári kart, ne legyenek egymással szemben ellenségesek és gyanakvók az ilyen viták során, hiszen mindannyian tévedhetnek és bizonyára sok tévedés is felszinre került. Meg kell mondania, hogy ' az elmúlt napok vitáiban Bemáth és Pátzay mesterek óriásit nőttek szemében. Véleménye szerint, meglett karrte koruk ellenére, helyesen reagáltak a felvetődött problémákra, amelyek olyan mértékben kerültek felszinre, hogy érdemes lerögzíteni. Az az érzése, hogy a főiskola óriási módon mozdult előre és megmos van győződve arról, hogy mindenki a maga helyén, az elhangzottak alapján próbálja pedagógiai munkáját alakítani. Domanovszky Endre: Valóban tisztázni kell a felvetődött problémákat, mert csak akkor tudnak elindulni a megkezdett utón. Mostmár bizonyos dolgok és prob- 16e*x lémák konkretizálódtak, szűkültek, közelebb kerültek egymáshoz, amelyek megértetik azt, hogy bizonyos álláspontok miért olyanok, amilyenek. Úgy látja, fogalmi kérdések között vannak zavarok.