Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1958-1959 (1-a-50)

1959. június 7. / Igazgatói Tanács ülés - Művésztelep vezető kijelölése - Kiss László fizetésének ügye - Szöllősy Emőke kéri felvételét - Pucser Dezső kéri felvételét - Verőczei Jenő visszavételét kéri - A Rajztanárképző Tanács 4 hallgató felvételét kéri - Leskovár Jenőné müvésztelepi felmentést kér

Ék Sándor: A stilus és eszmei magatartás ügyében kapcsolatos dolgokkal a maga részéről hosszú időn keresztül foglalkozott. Ezt azért kívánja meg­említeni, mert több éves tevékenységét éppen ezek a szempontok ve­zették. Mi is valóban a szocialista realizmus? Ez elsősorban az eszmei magatartás kérdése, de stilus kérdése is. Természetszerűleg minden kornak megvan a. magatói stilusa és minden koron belül egy művésznek is. Az utóbbi napokban a tanári karral a magatartás, a szemlélet kérdéseiről vitatkoztak. A maga részéről pedagógiai munkáját oda irányította, hogy korrektúráit távolról sem csupán a szakmai korrektúrákra vonatkoztatta, hanem minden esetben világné­zeti nevelést is belevont - nem azért, mert rendszerünk megxkivánja, hanem azért, mert véleménye szerint a művészi tevékenység nemcsak egy imitativ, hanem kreativ tevékenység, éppen ezért állásfoglalás, szemlélet, megjelenítés, gondolati érzelemvilág kifejezése. Ugyan­akkor az egyéni foglalkozások alkalmával, láthatja, hogy az skolán kívüli életben vannak mértékadó szempontok, amelyek irányítják a képzőművészeti közéletet és amely visszahat a főiskolára. Az igy kialakult nézetekkel szemben kell állástfoglalni. A stilus, a meg­jelenítés soha nem lehet öncélú, a művészetnek mindig ez a célja kell legyen, hogy a művészt körülvevő valósághoz híven, az igaz­ságnak megfelelően foglaljon állást. Amit mond, legyen felemelke­dett művészi élmény, de mindig mondjon valamit. Rendkívül sok olyan dolog van a növendékben, amit le kell hántani, np.nt káros tünetet, nem lehet előítéletek és hátsó gondolatok alapján nevelni Őket * Akkor van meg a pedagógiának az eredménye, ha a növendékek megjele­nítési eszközeiben a stilus soha nem öncélú. Kád ar György: Megállapítja, hogy a jelenk tanév osztályezása rendkívül pozitiven értékelhető, örömmel üdvözli azt a tényt, hogy ilyen őszintén kerül­hettek napirendre a szóhanforgó álláspontok, mé^ akkor is, ha helyen ként tévednek. Abban már nem biztos, hogy a jövőben megrendezendő módszertani vitákon ilyen őszintén kerülnek napirendre a problémák. Kéri a tanári kart, ne legyenek egymással szemben ellenségesek és gyanakvók az ilyen viták során, hiszen mindannyian tévedhetnek és bizonyára sok tévedés is felszinre került. Meg kell mondania, hogy ' az elmúlt napok vitáiban Bemáth és Pátzay mesterek óriásit nőttek szemében. Véleménye szerint, meglett karrte koruk ellenére, helyesen reagáltak a felvetődött problémákra, amelyek olyan mértékben kerül­tek felszinre, hogy érdemes lerögzíteni. Az az érzése, hogy a főis­kola óriási módon mozdult előre és megmos van győződve arról, hogy mindenki a maga helyén, az elhangzottak alapján próbálja pedagógiai munkáját alakítani. Domanovszky Endre: Valóban tisztázni kell a felvetődött problémákat, mert csak akkor tudnak elindulni a megkezdett utón. Mostmár bizonyos dolgok és prob- 16e*x lémák konkretizálódtak, szűkültek, közelebb kerültek egymáshoz, amelyek megértetik azt, hogy bizonyos álláspontok miért olyanok, amilyenek. Úgy látja, fogalmi kérdések között vannak zavarok.

Next

/
Thumbnails
Contents