Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1956-1957 (1-a-48)
1957. február 28. / Igazgatói Tanács ülés - Művelődésügyi Minisztérium leirata melyben közli hogy az intézmény külkereskedelmi tárgyalásokat csak a Külkereskedelmi Minisztériummal összhangban történhet - MEFESZ Titkársága közli hogy a Főiskola csak olyan MEFESZ Bizottságot nevezzen ki amelyel egyet ért a MEFESZ Országos Bizottsága - Március 15-i ünnepély megtartása - Marxista tanszék ügyei - Nyelvtanári kérdés - Vizsgáztatás kérdése - Főiskola üdülője - Grafika sokszorosító termek - Rehabilitációs ügyek - VIT pályázati felhívás ismertetése - Könyvtár nyitvatartási ideje - Szobrász hallgatók betüvetési órái - Tanári szobák használata - Végvári Lajos javalsata hogy a művészettörténeti tanszék és a könyvtár egy helyre költözzön - Veszprémi Egyetem festékeinek megvizsgálása - Március 15-i ünnepély megtartásának időpontja
- 3 -HATÁROZAT» Sándor Pél és Szilágyi Dezső felkérését Ék Sándor és Kádár György vállalják. b/ Módszer tekintetében az Igazgató Tanácsnak is az a véleménye, hogy a cél érdekében meg kell szüntetni az "ex cathedra“ agressziv jellegű oktatást és arra kell törekednie a marxista előadónak, hogy a hallgatók belássák a marxista elmélet igazságait* A javaslattal egybehangzóan a Tanács is javasolja, hogy a marxista oktatás formája előadás legyen, amely nem zárja ki, hogy egyes kérdéseket szeminárium szerűen vitassanak meg* A tananyag felosztásának kérdésében fanálló Barna és Kéri javaslat közötti véleménykülönbséggel a Tanács nem foglalkozik, mert ennek eldöntése a tanszék sajátos hatáskörébe tartozik* Errevonatkozóan csupán az a kérés, hogy a tananyagot ügy állapítsák meg, hogy lehetőleg ne bocsátkozzanak, különösen gazdasági vonatkozásban, részletkérdésekbe és tartózkodjanak statisztikai adatok közlésétől* A hangsúlyt inkább politikai és gazdasági fejlődés sajátos struktúrájának ismertetésére vessék. • c/ Redő Ferenc javaslatában felvetett tárgyi koncentrációs gondolattal a Képzőművészeti Főiskola nem ért egyet. A művészettörténet a Képzőművészeti Főiskolán nem történeti tárgy, hanem a művészképzés /szakmai képzés/ egyik eszköze. A koncentrációt tehát a szakmai tárgyakkal kell kiépítenünk. A hallgatóknak mindenkor a tennészet-elvhü művészi ábrázolással kell megismerkedniök és csak az után térnek át az elvontabb forma-alakitásra a gyakorlatban. A művészettörténetnek itt is a közvetlen vizuéliB szemlélet alapján megfogalmazott műalkotások ismertetéséből kell kiindulnia és csak fokozatosan térhet át párhuzamosan szakmai tanulmányokkal az elvontabb jellegű /egyiptomi, középkori/ műalkotások megismertetésére. Végvári Lajost A koncentráció azért sem helyes, mert a politikai gazdaságtan és a filozófia történet a tervezet Jszerint csupán 2 éves tanulmány, a művészettörténet pedig © éves. A politikai gazdaságtanban egyes korokat pár hét alatt tárgyalnak, ugyanakkor a művészettörténeti tantervben például teljes éves kollégium a renaissance. d/ Nagyon meg kell gondolni, hogy a politikai gazdaságtan keretében mi módon utaljanak a képzőművészeti alkotásokra. Ezen a téren csupán arra szorítkozhatunk, hogy a müvek tematikájában, műfajában utaljon a politikai gazdaságtan előadója a társadalmi jelenségek tükröződésére. e/ A Képzőművészeti Főiskola Igazgató Tanácsa fenntartja továbbra is azt a véleményét, hogy az esztétikai tanszéket a marxista tanszékhez kell kapcsolni, mert ez lényegében filozófiai tárgy. HATÁROSAT» Amennyiben Barna Józsefet bíznák meg a filozófia és ga pol.gazdaságtan órák Eltartására, úgy esztétikai előadó jelölését kérik.
