Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1952-1953, 1953-1954 (1-a-46)

1953. november 17. / Főigazgatói Tanácsülés - Kmetty-Alexin ügy - Koffán ügy - Beck-osztály ügye - Második félév tanmenetének megbeszélése

- ii -sltene. Sokkal nagyobb tapintatot kell erre a dologra fordítani.1 Különösen az lepett meg a megbeszélésen, hogy Simon Ferenc agy ült itt, mint ha a breszt-litovszki béketárgyaláson lett volna. Belátták, hogy Így tárgyalni nem lehet; hogy ezt elfogadom, ezt visszautasítom. Két alkalommal beszéltünk arról az ügyről és meg­állapodtunk, hogy oskk olyan dolgokkal jönnek elő, amit már meg­beszéltünk, erre más történt, Azek a hallgatók korban már nem gyerekek, felnőtt emberek. Be azért néha szükségük van arra, hogy megfogják a kezüket. Ez az igazi nevelési fornája az osztályta­nárnak. Ennek a befolyásnak nem szabad kategorikusnak vagy észre­vehetőnek lenni. Azzal járjuk le ezt a kérdést, hogy több bizalom­mal legyünk magunk iránt, hogy mire vágyunk képesek és fontos, hogy összhangot teremtsünk. . Fontosnak tartom, hogy a Főiskola - mely nézetem szerint a művé­szeti főiskolák közül a legeredményesebben működik - továbbra is zavar nélkül dolgozzon. Szeretném még felhozni, hogy az én rektorságom ideje alatt tör­tént meg, hogy az államtitkár eljött az évnyitóra és felszólítot­ta a hallgatókat, hogy heréljék ki a tanáról®.t. Fagy Antal Melén, ahelyett, hogy a rektorral tartotta volna a kapcsolatot, a hall­gatókat hivta be a minisztériumba. Három hónapig nem fogadott, mint az intézmény vezetőjét. Ezeknek a kisugárzása még mindig tart. A diákszervezetekkel kontaktust kellene teremteni, hogy az igazgatóság tudjon arról, ami ott történik, Itavaly a.DlSZ-szervezettől jött egy elvtárs és kijelentette, hogy ennyi és ennyi hallgatót kér. Mikor megmondtam, hogy nem leheti ki­­jelenteAtf, hogy nem tárgyalni jött,, mert a DISZ nevében követel­hette volna a hallgatók elengedését. Más főiskolákról is tudjuk, hogy a Központi Vezetőség határozata még nagyobb hullámzásokat okozott, mint itt. Véleményem szerint mindezek ellenére hiba volna, ha a kritika fel­törését akadályoznánk, vagy hibáztatnánk. Helytelennek tartom, hogy tfozsnyai elvtárs igyekezett összekapcsolni ezt a bírálatot a pártszervezetben történt dolgokkal. A hallgatóknak kötelességük az általuk választott funkcionáriusok bírálata. Abban a kritiká­ban sok igazságos és egészséges elem volt. Ne igyekezzünk ebből arra következtetni, hogy azt a Mtikát ugyanez a dolog indította el. Ilyen merev összekapcsolás helytelen. Véleményem szerint jó, hogy elindult a kritika, reméljük, hogy friss szellemet is okoz; Hogy a kritika ilyen helytelen irányba fejlődött tovább, ez a hallgatók avangardizmusából ered. Nem támaszkodhatunk a hallgatók politikai fejlettségére. Abbén a tekintetben a pártbizottság is hibás, nem ért el ezen a téren eredményt. Ü. nem érjük el, hogy az ifjúsági pártszervezet munkájával segítse a marxizmus-leniniz­­mus oktatását. Nem elég az, amit az elvtársak elmondtak - amivel egyetértek, - hanem mozgalmat kell indítani a hallgatók között. Meg kell nyerni az ifjúsági vezetőséget, és meg kell győzni őket hogy l$pjeiek fel az ilyen dolgok ellen, A vezetőségi órteketle­­ten foglalkozni kell a kérdéssel. Az ifjúságban kialakult egység­front abból következik, hogy egymás között a gyengékkel és a ha­nyagokkal szemben is folytatnak harcot, iöbbet kellene az ifjú­sággal foglalkozni; *1 az ifjúsági taggyűlésen egyetlen tanárt

Next

/
Thumbnails
Contents