MNL-OL-XIX-A-83-b 3205-3250/1967
3205/1967. Felvásárlási árak megállapítása
A tehéntej termelés lényegében évek óta 18oo millió liter körül mozog, a tehénállomány kisebb mérvű csökkenése mellett. A tehéntej felvásárlás ezzel szemben az elmúlt időszakban jelentősen nőtt és 1966-ban elérte a 97° millió litert. Ez a mennyiség az előző évhez képest 115 millió litetrel. több, de 54- millió literrel meghaladja a viszonylag kedvező 1964* évi felvásárlás mennyiségét is, ami már időnként a feldolgozásban is problémákat okoz. Az állami kereskedelem által forgalonbahozott tej és tejtermék mennyisége ezzel szemben lényegében változatlan szinten alakult az elmúlt években. Az export értékesítés növelésére reálisan és főleg gazdaságosan számítani nem lehet. A kialakult helyzet tette szükségessé a tejár emelésre vonatkozó elképzelések felülvizsgálását és módosítását. A jelenlegi helyzetben nem szabad arra törekedni, hogy a megtermelt tej minél nagyobb mennyiségét vásároljuk fel, mert ez olyan következményekkel jár, hogy a vidéki ellátatlan lakosság tej nélkül marad, részben pedig korlátoznánk a tej és a tejtermékek közvetlen forgalmát a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók között, s ezzel az ipari és kereskedelmi vállalatok értéke- sitési nehézségeit fokozzuk. Ebből a helyzetből egyre nagyobb hátránya származik mind a mezőgazdasági termelőknek, mind a fogyasztóknak, nindpedig.az állaimnak /az utóbbinak amiatt, hogy növeli a dotáció igényt/. 4 A juhtej irányárát a jelenlegi 5,2o Ft/l-el szemben 6.- Ft/l-ben célszerű előirányozni. A vágójuhra előirányzott l,5o Ft/kg-os átlagos áremelés differenciálásánál abból célszerű kiindplni, hogy az uj árak az export kívánalmakat jobban alátámasszák. A belföldi vegyes vágó- juh /öregjuh/ felvásárlási árakat - tekintettel a külön fizetett gyapjasbőr felárra - az átlagja áremelésnél kisebb mértekben, míg a felnőtt hizlalt juh árakat nagyobb mértékben indokolt emelni azért, hogy a gyapjasbőr felárral növelt öregjuh árak arányban álljanak a hizlalt felnőtt juh árakkal. MNL OL XIX-A-83-b
