MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
A kísérleti eredmények és üzemi tapasztalatok egyöntetűen azt igazolják, hogy 1 q vegyes hatóanyag felhasználásával kh-ként országos átlagban minimálisan lo q szénahozamnövelés lehetséges,, A rét- és legelőterületek talajainak nitrogén-éhsége miatt jelenleg leghatékonyabban -a nitrogén műtrágya hasznosul* A 171 millió DEt-ért - tranzakcióban - exportált 4oo ezer tonna - zömében nitrogén - mütrágyamennyiséget felhasználva a jelenleg elért hatékonysági színvonalon lo8,ooo vagon szénatöbbletet lehetett volna biztosítani, amelyből kereken 6,000 vagon élőmar hahus állítható elő, E 6,000 vagon élő-marhahus export értéke - figyelembe véve az 1965. évi 54 $/q átlagárat — 32,4 millió / /384 millió DEt. / A tápanyagban ellátatlan rét— és legelőterületeken történő több műtrágya felhasználásával - és ezzel közvetve a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével - lényegesen jobb /mintegy két és félszeres/ devizahozamot biztosíthatunk, mint a közvet. ■ len műtrágya tranzakción keresztül. Kedvező az- élőmarhahus dollárkihozatala is, /1965. év átlagában 1 0 => 31,- Et,/ A törne gtakarmánybázis ilyen szintű bővítésével egyben 2oo ezer va~> gon istállótrágya is megtermelhető. Azokban az ágazatokban egyébként, amelyekben 1 kh-n nagyobb termelési érték és árbevétel érhető el, mint a gyepterületeken, a műtrágya még hatékonyabban érvényesül, A szőlő-termelésnél pl, 1 q hatóanyag-felhasználással lo q többlettermést lehet elérni, ami minimálisan 5.000 Et értékű többlethozamot tesz ki, szemben a lo q széna 9oo Et-os összegével. Végeredményben tehát, ha sikerül több műtrágyát importálni érdemesebbnek látszik belföldön felhasználni, mint külkereskedelmi üzlet keretében értékesíteni. SH IV/53o3o MNL OL XIX-A-83-b
