MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966

3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései

- 3 3, A nem megfelelő NPK-arányok- Szabóiés-Szatmár megyében az 1966. évre biztosított műtrágya

keret 1 z 0,58 ; 0,5 IIPK-arányt tartalmazott.

Tekintettel a megye talaj- és termelési sajátosságaira, megyei átlagban az 1,5 : 1 : 1 arányú műtrágya!elhasználás lenne kívánatos, L megyében 1966-ban a káli-hiány miatt pl, az üzenek egy része lemondott a helyesnek Ítélt NPK-arányon felüli nitrogén és foszfor mennyiségéről, mert csak Így lehetett elkerülni az egyoldalú és gazdaságtalan műtrágyázást,- G-yőr-Sopron megyében 1965-bten a megye rendelkezésére boosátott mütrágyakeret alapján az NPK-arány 1 : 1,19 : 0,19 volt, A túlzott mértékű és a megye talajigényeit messze meghaladó foszfor mütrágyanennylség aránytalan felhasználáshoz vezetett. A négyötén mintegy 25oo tonna foszfor műtrágyával többet szórtak kí> mint amit a helyes NPK-arány indokolt volna, Ugyanakkor nitrogén műtrágyából hiányuk volt.- Báos-Kiskun megyében a túlnyomórészt laza homoktalajok és a

szőlő- gyümőloskulturák igényeltek volna nagyobb mennyiségű káli műtrágyát, A megye és ezen belül a mezőgazdasági üzemek ezt nem kapták meg. Emiatt az egyébként szűkösen rendelkezésre

álló nitrogén műtrágyát sem tudták az üzemek felhasználni. Ilyen okokkal magyarázható az is, hogy a kiskunhalasi Uj Élet Tsz-ben és a szabadszállási Mathiász Tsz—ben 800-800 q pétisó-felesleg halmozódott fel. Hasonló problémák más megyékben is előfordultak,

4• Szállítási problémák- A Szolnok megyében működő Tiszamenti Vegyiművek 1965-ben a megye üzemei által felhasznált foszfor műtrágyának csak 76 %-át szállította. A leszerződött mennyiség negyedrészét más, távolabbi gyárakból kaptácmeg, A Szolnoki Állami Gazdaság — amelynek területén az említett gyár épült — 1965 őszén fordulóként loo km—es üres járattal Budapestről szállította az összes foszfor műtrágya szűkIV/5266.

\

MNL OL XIX-A-83-b