MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
- 5 Npgyon sok szakszerűen vezetett tsz és általában az állami gazdaságok eredményei azt igazolják, hogy a talajerőgazdálkodás és ke- mizálás korszerű ismereteivel rendelkező szakemberek az adott körülmények között is biztosítják a rendelkezésükre álló műtrágyák gazdaságos felhasználását és átlagon felüli terméseredményeket érnek el. Az állami gazdaságok 196o-1964. évek átlagában az országos átlagnál 61,3 kg/hektárral nagyobb mennyiségű műtrágya hatóanyagfelhasználással, egy hektáron 1.388.- Ft-tal /25>4 $-kal/ magasabb termelési értéket értek el, mint az országos átlag. /2.sz. melléklet./ A műtrágyák hatékonyságának növekedéséhez az állami gazdaságoknál természetesen a gépesitettség magasabb foka, a fejlettebb agrotechnika, a nagyobb szaktudás stb. is hozzájárult. 2• A műtrágyafelhasználás hatékonyságát gátló körülmények az irányitó szerveknél, valamint a gyártás és a forgalmazás területén Nagymértékben akadályozza a hatékonyabb, gazdaságosabb műtrágyázást a központosított tervezésnek és elosztásnak a hiánygazdálkodásból eredő mai rendszere és ezzel összefüggésben a nitrogén, a foszfor és a káli /NPK/ arányok - főként az időszakos felhasználás szükségleteinek - figyelműn kivül hagyása a biztosított összmennyis égen belül. A jelenlegi tervezési és elosztási rendszerben a kétoldalú érdekeltséget és felelősséget érvényesítő kereskedelmi módszerek nem alkalmazhatók» így a műtrágyagyártással és forgalmazással kapcsolatos mindennemű kockázat a felhasználó mezőgazdasági üzemekre hárul. Egyes területek és növények mütrágyaszükségletének kielágitésében nagymérvű aránytalanságok keletkeztek, mert a megyék számára felülről kialakított kereteken belül nem számoltak következetesen a szakszerűen megokolt NPK-arányokkal. A megyék - és végül az üzemek is - tényleges, bejelentett igényeiktől függetlenül, általában az előző évek tényszámai alapján kapták meg mütrágyakereteiIV./5274. r MNL OL XIX-A-83-b
