MNL-OL-XIX-A-83-b 3341-3375/1966
3359/1966. A műtrágyázás és növényvédelem kérdései
- 6 két év alatt mintegy 4oo ezer tonna vegyes műtrágyát adtunk el szocialista relációban 171 millió DFt értékben, amelyből közel 80 % nitrogén műtrágya volt. A növekvő káli műtrágyaigénnyel még a harmadik ötéves terv előirányzata sem számol kielégítően. Az OT a tervben a káli műtrágya- szükségletet az eddig helyesnek tartott NPK-arányok alapján tervezte meg. Az elmúlt évi kutatások alapján azonban a tervezésben alkalmazott arányt a kálium javára indokolt módosítani. Bzt is és az újonnan telepitett szőlő- gyümölcsültetvények terraőrelfordulását is számításba véve az 197o-re tervezett 383 ezer tonna kálifelhasználás helyett kb 5oo ezer tonna reális szükséglettel lehet számolni, a tervben szerepel ugyan 512 ezer tonna káli importja, de ebből 129 ezer tonnát reexportra irányoztak elő. Eszerint a_ mezőgazdaságnak 197o-ben is több mint loo ezer tonna káli hiánya lenne. A rögzitett műtrágya árak a gyártóüzemeket főleg a hatóanyagtermelés mennyiségi növelésére ösztönzik. Ez is egyik oka annak, hogy a technológia korszerüsitése és ennek alapján a műtrágyák minőségének javitása elmaradt a követelményektől. Mütrágyagyártásunk technológiai hiányosságaiból eredően és a műtrágyák nem megfelelő csomagolása és tárolása miatt nagy veszteségek keletkeztek . A raktározott műtrágyák a vizsgált üzemek 9o-95 f/‘-ában megcsomósodtak o A műtrágya összetörését az üzemekben kezdetleges eszközökkel végzik. Az apritás munkaerőt köt le és a munkabér többletköltsége mázsánként 6.- Ft-ot tesz ki. A nem megfelelő apritás akadályozza a műtrágya egyenletes kiszórását és nagyban hozzájárul a mütrágyaszóró-góppark amúgy is gyakori meghibásodásához. Jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemek - szinte már fásultan - beletörődtek abba, hogy a műtrágya "feldolgozása'* szükségszerű. Sok helyen - állami gazdaságokban is - az összeállt műtrágyák szétzúzására gépek konstruálását tartják szükségesnek. IV./5547. 3 MNL OL XIX-A-83-b
